Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
72 Lanstyák István 2. A nyelvközi homológok olyan szavak, melyeknek a két nyelvben teljesen eltérő a hangalakjuk, de azonos vagy hasonló a jelentésszerkezetük. A nagyszámú példa közül a következőket emelhetjük ki: SM ül 1. ‘testének alsó részére nehezedve nyugszik’, 2. ‘stimmel’, vö. SS sedieť 1. 2. de MM ül csak ‘testének alsó részére nehezedve nyugszik’26; SM bejárat 1. ‘a bejutást lehetővé tevő nyílás, ajtó, kapu’, 2. lépcsőház mint a szalagház egyik egysége’, vö. SS vchod 1. 2. de MM bejá -rat csak ‘a bejutást lehetővé tevő nyílás, ajtó, kapu’; SM iskolázás 1. ‘iskolába járatás’, 2. ‘tanfolyam’, vö. SS školenie 1. 2. de MM iskolázás csak ‘iskolába járatás’; SM nyomda 1. ‘nyomtatással sokszorosítást végző üzem’, 2. ‘számítógép nyomtatója’, vö. SS tlačiareň 1. 2. de MM nyomda csak ‘nyomtatással sokszorosítást végző üzem’; SM kiír 1. (írásból, könyvből valamely részeket) felír; 2. ‘(orvos gyógyszert) felír’, vö. SS vypísať 1. 2. de MM kiír csak ‘(írásból, könyvből valamely részeket) felír’. 3. A nyelvközi analógok olyan szavak, melyeknek mind hangalakjuk, mind jelentésszerkezetük többé-kevésbé azonos, ill. hasonló a két nyelvben. Az analógok jelentésszerkezetének „hasonlósága” egy vagy több azonos, ill. hasonló és ugyanakkor egy vagy több eltérő jelentés meglétét jelenti. A két szót a részleges hangalakbeli eltérés ellenére a beszélők „nyelvközileg” azonosítják, s az átvevő nyelvi szó fölveszi a vele azonosított átadó nyelvi szónak az átvevő nyelvben addig meg nem lévő jelentését. A példák száma itt is nagy, csak néhányat mutathatunk be közülük: SM szirup 1. ‘gyógy - szerként használt sűrű cukoroldat’, 2. ‘szörp’, vö. SS sirup 1. 2. de MM szirup csak ‘gyógyszerként használt sűrű cukoroldat’; SM pohár 1. ‘kisebb ivóedény’, 2. ‘befőttesüveg’, 3. ‘kupa, sportolóknak adott serleg’, vö. SS pohár 1. 2. 3. de MM pohár csak ‘kisebb ivóedény’; SM szatelit ~ szatellit 1. ‘műhold’, 2. ‘parabolaantenna, műholdvevő’, vö. SS satelit 1. 2. de MM szatellit csak ‘műhold’; SM kataszter 1. ‘ingatlan-nyilvántartási terület’, 2. ‘ingatlan-nyilvántartási könyv, telekkönyv’, vö. SS kataster 1. 2. de MM kataszter csak ‘ingatlan-nyilvántartási könyv, telekkönyv’; SM boróka 1. ‘boróka (Juniperus)’, 2. ‘erdeifenyő (Pinus silvestris)’, vö. SS borievka csak ‘boróka’ és SS borovica csak ‘erdeifenyő’, de MM boróka csak ‘boróka’; SM málna 1. ‘málna (Rubus idaeus)’, 2. ‘üdítőital’, vö. SS malma csak ‘málna’ és malinovka csak ‘üdítőital’, de MM málna csak ‘málna’ (és ‘málnaszörp’); SM repró 1. ‘műalkotás sokszorosított másolata’, 2. ‘hangfal’, vö. SS reprodukcia csak ‘műalkotás sokszorosított másolata’ és SS reprák ~ reproduktor ‘hangszóró’, de MM repró csak ‘műalkotás sokszorositott másolata’. 3.1.5. Stilisztikai kölcsönszavak A jelentésbeli kölcsönszók sajátos alcsoportjaként tartjuk számon a stilisztikai kölcsönszavakat. Ezek történetileg olyan lexémák, melyeknek az átadó nyelvi modell hatására megváltozott a stílusértékük. Azt a folyamatot, melynek során az átvevő nyelvi lexémák stílusértéke átadó nyelvi modelljük stílusértékének hatására megváltozik, „stílusérték-kölcsönzés”-nek nevezzük; e folyamat végeredményeként jönnek létre a stilisztikai kölcsönszavak. A szinkróniában egy lexéma akkor tekinthető SM stilisztikai kölcsönszónak, ha az nem közvetlen kölcsönszó vagy kaik, stílusértéke pedig vagy azonos SS modelljéével, vagy legalábbis közelebb áll hozzá, mint ugyanazon lexéma MM stílusértékéhez. Például az SM inspektor ‘tanfelügyelő’ szót nem minősíthetjük közvetlen kölcsönszónak, mivel az MM szótárakban is megtalálható; kaiknak természetesen még kevésbé tekinthetjük, hiszen az inspektor a magyarban alaktanilag nem is elemezhető. Stílusértékét tekintve az inspektor az 26. Mindazonáltal az ül szó néhány MM átvitt használata közel áll az SM ül ‘stimmel’ szóéhoz (pl. ült az, amit mondott ‘találó volt’), mégsem azonos vele.
