Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Az oktatás nyelvi aspektusai
Országos szintű pedagógiai mérések tanulságai 533 A tartalom és szerkezet (kompozíció) szempontok szerinti értékelés alapján az érettségiző tanulók több mint fele teljes pontszámot ért el. A stílus szerinti értékelés alapján teljes pontszámot ért el csaknem a tanulók 50%-a, a „nyelv” szerinti értékelés alapján pedig nagyjából a 40%-uk. Elgondolkodtató, hogy a „helyesírásra” a diákok nagyjából egyharmada 4, azaz maximális, további egyharmada pedig 3 pontot kapott, ugyanakkor azonban (az „A” szinten érettségizettek!) 10%-a egyáltalán nem kapott pontot. A tanulók dolgozatai - a dolgozatok szövegszintű-szövegtani vizsgálata alapján - arról tanúskodnak, hogy tartalom szempontjából viszonylag jó teljesítményt nyújtanak, nyelvi stílusuk azonban általában heterogén, betanult frázisokkal, ún. „panelekkel” tarkított, amelyek a tankönyvek stílusára emlékeztetnek. A szöveg makroszerkezeti egységekre (bevezetés, tárgyalás, befejezés) tagolásában nem mutatkoznak nagyobb hiányosságok, ugyanakkor azonban a mikroszerkezeti egységekre, tömbökre, bekezdésekre tagolódás szempontjából hiányosságokat észleltünk. Hasonlóan gondot jelent ezeknek az egységeknek a kapcsolása. A diákok nem a logikus tagolásnak megfelelően bontják le szövegeiket kisebb (mikro)szerkezeti egységekre, bekezdésekre. Egy-egy új téma, gondolat a tárgyaláson belül nem a maga helyén, új bekezdésben ölt formát, hanem egy „szövegfolyamban” mintegy ömlesztve. A kérdésre még visszatérünk. A szövegkohézió szempontjából is sok a kifogásolnivaló az érettségizettek munkáiban. A kohéziót jellemzően gyakran a témaszók szó szószerinti ismétlése biztosítja dolgozataikban. Az érettségi dolgozatok „belső formája” maximálisan 20 ponttal volt értékelhető a dolgozatok értékelési útmutatója1 alapján. Az átlagos pontszám a „belső formát” illetően az írásbeli érettségi vizsga „A” szintjén 16,1 volt. Az átlagos sikeresség 80,3%-os volt. Az alábbi 1. grafikonon láthatjuk, hogy a belső formára kapható maximális 20 pontot az összes 335 érettségiző tanuló közül 41 érte el (a tanulók 12,2%-a). Ezt a számot önmagában is viszonylag alacsonynak tartjuk. A tanulók legnagyobb csoportja (52 fő, az összes, „A” szinten vizsgázott tanuló 15,5%-a) 17 pontot ért el. Legfeljebb 50%-os sikerességet ért el további 20 tanuló; ez a csoport az összes „A” szinten érettségizett tanuló 6%-a. A számszerű adatokat az alábbi 1. számú grafikon ábrázolja. 1. grafikon MNyl - A belső forma - sikeresség Forrás: V. Ringlerová 2005 Összegzésképpen; a magyar nyelvből és irodalomból írásbeli érettségi vizsgát tett tanuló végső eredménye a következő három tényező összegzésével lett kiszámítva: a külső és a belső fonna értékelése és egy olyan harmadik összetevő értékelése, amit a dolgozat keltette „összbenyomás címen” kapott a tanuló. A tanu-1. Az írásbeli vizsga értékelési útmutatója (Pokyny k hodnoteniu PFIČ) egy, az ÁPI-ben készült, az oktatási minisztérium által jóváhagyott oktatási segédanyag.
