Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Az oktatás nyelvi aspektusai
524 Simon Szabolcs lomból ugyanazokkal a követelményekkel szembesülnek, mint a többségi román tanulók. A román nyelv miatt a székelyföldi gyerekeknek igen sok gondjuk van az érettségin. 2.3. Horvátország 2006-ban került sor az első, az oktatási minisztérium által megvalósított, három napon át tartó országos felmérésre, a gimnazistákra vonatkozóan. A felmérés kizárólag az elsős gimnazistákra korlátozódott; három tantárgyból végezték el: horvát nyelv, matematika, idegen nyelv - ez a magyar tannyelvű középiskolában a német nyelv volt. Azóta informatikából és még másik két tantárgyból is végeztek felmérést, ezenkívül magyarból is. Érettségi vizsgát később csak azok a diákok tehetnek, akik középiskolai tanulmányaik folyamán legalább egyszer átestek ilyen felmérő vizsgán. Ez a rendszer azonban még nincs megállapodva, a vizsgaszabályok egyelőre kísérleti jellegűek. Az említett felméréseket leginkább központi érettségit előkészítő vizsgának nevezhetnénk. Horvátországban kizárólag egy intézményben folyik magyar tannyelvű középiskolai oktatás. A közelmúltig a negyedikesek a hagyományos modell szerint érettségiztek; azaz magyar nyelvből szóbeli és írásbeli vizsgát tettek. A szóbelin az előre megadott tételekből hármat húztak, az írásbelin pedig a vizsgáztatóbizottság elnöke által megadott három témából dolgoztak ki egyet. 2.4. Szlovénia A szlovén általános érettségi vizsga által a tanulás felvételi vizsga nélkül vezet át a gimnáziumból az egyetemre. Ebben rokon a legtöbb európai állam érettségijével. Az érettségi három kötelező és két (esetleg három) választható tantárgyból áll. Minden jelöltnek vizsgáznia kell anyanyelvből (szlovén, a kétnyelvű területeken magyar, illetve olasz), egy idegen nyelvből (angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz) és matematikából. Néhány tantárgy esetében a jelölt választhat, hogy általános vagy emelt szintű vizsgát kíván-e tenni. Anyanyelvből pl. csak emelt szintű vizsga tehető, a másik két kötelező tantárgy mindkét szintet kínálja. A választható tantárgyak közül az idegen nyelv, a második nyelv és a latin teszi lehetővé a szintválasztást. A kétnyelvű középiskolában a diákok - elméletileg nemzetiségüktől függetlenül - eldönthetik, hogy magyarból vagy szlovénból érettségiznek anyanyelvi szinten. Ebben valószínűleg az dönt, mit tekintenek a gyakorlatban első nyelvüknek. Azok a magyar gyerekek, akik a magyart választják, a harmadik és negyedik osztályban választhatnak a felkínált kétszintű szlovénoktatás között. Maradhatnak együtt a szlovén anyanyelvűekkel heti 4 órában, és egyben részt vesznek a szlovén érettségi előkészítő órákon is, vagy csökkentett óraszámban (3) tanulják tovább a többségi nyelvet. Ez utóbbi lehetőséggel általában élnek is a magyar diákok. Az anyanyelvi érettségi vizsga két részből áll. Az írásbeli egy irodalmi és egy nyelvinyelvhasználati feladatsort jelent. Az 1. feladatlapban egy értekező vagy elemző-értékelő irodalmi esszét írnak ajelöltek kb. 700-1000 szó terjedelemben, a már ismert témában, a megadott művek alapján, két tétel közül egyet választva. Ehhez 150 perc áll a rendelkezésükre. Eredménye a tantárgyi összosztályzat 50%át teszi ki. Javítása külső értékeléssel történik. A második feladat a nyelvi-nyelvhasználati teszt. A bizottság egy közösen kiválasztott nem művészi szöveg alapján készíti el a nyelvi ismereteket és készségeket mérő feladatsort. A feladatlap utolsó feladata mindig egy rövidebb (kb. 100-120 szóból álló), meghatározott műfajú és típusú szöveg alkotása az adott témához kapcsolódóan. A feladatlap felöleli a nyelvi rendszer minden szintjét, természetesen a tantervi tartalmak figyelembevételével és az adott szöveg kínálta lehetőségek maximális kihasználásával. Eredménye az összosztályzat 30%-át jelenti.
