Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - Az oktatás nyelvi aspektusai

516 Sándor Anna felől is vizsgálták (Simon 1996; Kožík 2004). Simon Szabolcs az 1984 és 1987 között kiadott középiskolai tankönyvek és módszertani kézi­könyvek elemzését végezte el, Kožík Diána pedig az említett tankönyveken kívül az 1997- ben megjelent Magyar nyelv (középiskolások számára), illetőleg az e tankönyvhöz kapcsoló­dó négy gyakorlókönyvet vizsgálta meg. Simon az általa vizsgált tankönyvekben össze­sen négy beszélt nyelvi indukciós szövegre bukkant, ami az összesen előforduló 149 szö­vegnek a 2, 68 %-a (1996: 19). A tankönyvi fel­adatokban még alacsonyabb ez az arány, hiszen a 639 feladatból a nyelvjárásokat és a szocio­­lektusokat együtt kilenc feladatban érintik, s ez összesen 1,41 % (1996: 24). Kožík Diána az 1997-ben megjelent, még ma is használatos tankönyvet s a hozzá kapcsolódó négy gyakor­lókönyvet tekintette át, s megállapította, hogy az újabb tankönyv megközelíti a tan tervekben a nyelvjárások oktatásával kapcsolatos elveket, s a tankönyvcsomag pozitív jelensége, hiányos­ságai ellenére, a szociolingvisztikai szemlélet megjelenése. Példaanyagában is nőtt a beszélt nyelvi, s ezen belül a nyelvjárási szövegek száma (2004: 102, 104). A legújabb gimnáziumi tantervet és ma­­gyartankönyv-tervezetet (1. Csicsay-Simon- Kulcsár 2007) Misad Katalin (2009: 139-158) vette górcső alá. A tantervvel kapcsolatban töb­bek között megállapítja, hogy szellemisége elavult, az anyanyelvi nevelés megújulásának fontosságát és lehetőségeit nem nevezi meg, s a modem nyelvészeti tudományágak fogalmai ha meg is jelennek benne, de sokszor logikátlanul, s nem pedig a rendszerbe beépítve bukkannak fel. A mi szempontunkból pedig önmagáért beszél a következő, az említett tantervben talál­ható megfogalmazás: „A nyelvjárások pozitív és negatív hatása’’ (1. Misad 2009: 150). A magyartankönyv-tervezettel kapcsolatban pe - dig Misad Katalin megállapítja, hogy „[...] a szerzők — mellőzve a tudományos hitelességet - a tervezetben egyértelműen a purizmus elvét követik” (2009: 151). Ennek szellemében pedig a szerzők minden magyarázat nélkül számos nyelvjárási jelenséget a leggyakoribb nyelvhe­lyességi hibák közé sorolja be (Misad 2009: 153). Ez a beszédhelyzettől független besorolás viszont kedvezőtlenül hat a nyelvjárások meg­ítélésére és a nyelvjárásban beszélő diákok atti­tűdjére. A követelményrendszert és az elméleti hát­téranyagot tartalmazó dokumentumok a felso­rolt hiányosságok folytán a nyelvjárások meg­ítélésével kapcsolatban az utóbbi húsz évben sem terelhették pozitív irányba az anyanyelvi nevelést. A gyakorlati tapasztalat, a nyelvtanórák középiskoláinkban való megtartása és a nyelv­járások témakörével való foglalkozás még az elméleti háttéranyag és dokumentumok hiá­nyosságait is felülmúlja. A nyitrai hallgatók körében végzett egyik kérdőíves felmérésből az derült ki, hogy a középiskolában jóval kevesebbet foglalkoztak nyelvtannal, mint irodalommal. A kérdőívet 66 elsőéves magyar szakos hallgató töltötte ki, s a nyelvtanórák megtartásával és gyakoriságával kapcsolatos válaszaikból az derült ki, hogy csaknem kétharmaduknak — 60,60% - a tan­tervvel összhangban heti egy alkalommal volt nyelvtanórája. Viszont 21,21%-uknak a tan­tervben meghatározott, az óraszámra vonatko­zó előírásokat mellőzve már csupán havonta egyszer, 18, 18%-uknak pedig még ennél is rit­kábban, egy félévben egyszer, vagy egy tanév­ben öt—hat alkalommal volt része nyelvtantaní­tásban (1. Sándor 2007: 235). Hogy a megtartott nyelvtanórákon mennyi­re foglalkoztak a nyelvjárások kérdéseivel, azt egy másik, ugyancsak a nyitrai hallgatók köré­ben végzett kérdőíves felmérés tárta fel. Az erre vonatkozó kérdés így hangzott: közép­iskolai nyelvtanórákon érintették-e a nyelvjá­rásokkal kapcsolatos kérdéseket? Ha igen, milyen témában vagy mivel összefüggésben? " A legtöbben, 27-en (42,18%) úgy válaszol­tak, hogy a középiskolai nyelvtanórákon nem foglalkoztak a nyelvjárásokkal. Viszont 21-en (32,81%) részesültek a nyelvjárási jellegű alap­ismeretekben is. 16 válaszadó esetében (25%)

Next

/
Thumbnails
Contents