Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Az oktatás nyelvi aspektusai
Az anyanyelvi nevelés problémái 491 Oktatási intézmény Osztályok száma Tanulók száma Eredményesség (%>) állami gimnázium 32 788 66,4 magángimnázium 1 23 74, 8 egyházi gimnázium 1 30 53, 9 Összesen: 34 841 66, 2 Az országos szintű felmérés az ezt követő években is folytatódott: 2002-ben 70,7 %-os, 2003- ban — egy igényesebb feladatlapnak köszönhetően - csak 63,9 %-os eredménnyel (a szakközépiskolák még ennél is gyengébb, mindössze 60,8 %-os eredményt értek el). 2004- ben a gimnazisták 67,1 %-on állapodtak meg, a szakközépiskolások 61,4 %-ra teljesítettek (Csicsay-Gubík 2004: 38). A 2004-2005- ös tanévben - annak ellenére, hogy a középiskolák végzősei már az új, kétszintű követelményrendszer alapján érettségiztek - magyar nyelvből és irodalomból elmaradt az ún. külső (azaz Monitor típusú) vizsga. Az eddig utolsó - 2008-as - országos felmérés átlaga a magyar tannyelvű középiskolákban a következőképpen alakult: Vizsgaszint Tanulók száma Eredményesség (%) A 647 72,0 B 2 148 65, 5 Összesen: 2 795 68, 7 Az ún. belső vizsga az eredeti rendelkezés szerint egy írásbeli és egy szóbeli részből tevődik össze. A módszertani útmutató szerint az írásbeli vizsga valójában egy szövegalkotási feladat, amelyet a tanulók az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai által összeállított négy - eltérő típusú és műfajú - téma közül tetszőlegesen választhatnak ki (Csicsay 2004: 14). A középiskolák magyartanárai tiltakoztak az újabb - és hirtelen történt - változtatás ellen. A minisztérium által jóváhagyott 920/2001 -43 sz. dokumentumban (lásd www.spu.sanet) ugyanis még az állt, hogy nem lesz központi írásbeli, hanem a tanév elején minden oktatási intézményben egy erre a célra létrehozott bizottság teszi közzé azt a 15-20 lehetséges témát, amelyek közül aztán az írásbeli érettségin 4-5 téma szerepel majd. A magyar szakos pedagógusok csak 2003 decemberében, a magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatásáról tartott konferencián értesültek arról, hogy mégsem az általuk ismert módon történik majd az írásbeli érettségi vizsga. Az Országos Pedagógiai Intézet egyik munkatársa ekkor jelentette be, hogy az illetékesek (akik nem kívánták megnevezni magukat) másként döntöttek. A magyartanárok szerint egyik tervezetet sem vitatta meg velük senki, sőt a változtatásokról későn értesültek, s a reformmal kapcsolatban feltett kérdéseikre érdemi választ nem kaptak (Vajda 2004: 11). Az írásbeli érettségivel kapcsolatos következő probléma az volt, hogy a dolgozatok értékelése szubjektív módon folyt (a módszertani útmutatóban sem volt következetes a javasolt pontozási rendszer) (lásd Csicsay 2004: 15), s hogy annak ellenére sem készült egységes javítási kulcs, hogy a Monitor teszt javítási tapasztalatainak alapján éppen az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai hívták fel a magyartanárok figyelmét arra, hogy jelentős eltérések vannak a javításban, ennek következtében pedig az értékelésben is (Vajda 2004: 11 ). De gondok merültek fel a szóbeli érettségi vizsgával kapcsolatban is. A rendelet szerint ugyanis abban az esetben, ha a szóbeli vizsga kétszintű, akkor az írásbeli résznek is annak kell lennie (lásd 4. §, 4527). A dokumentum függelékében viszont az áll, hogy az emelt szintű és a középszintű írásbeli mindössze egy oldalnyi terjedelemben különbözik egymástól: az A szintű dolgozatnak 1,5-5 oldalnak, a B szintűnek 1,5—4 oldalnak kell lennie (lásd 5. §, 4537^1541). A különbség tehát nem tartalmi (lényegi), csupán formai (vö. Misad 2004). (E felvetés nyomán később kiderült, hogy hiba csúszott a minisztériumi rendeletbe: az A szintű dolgozat terjedelmét eredetileg 3-5 oldalban, a B szintűét pedig 2—4 oldalban határozták
