Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - Nevek és névhasználat

Variabilitás a helységnevek körében... 445 preferálása figyelhető meg. Ezzel szemben szlovákiai magyar szövegekben az egyes, fent említett változatok használata és elfogadottsá­ga között különbségek mutatkoznak. A továbbiakban Írott szövegek vizsgálata alapján azt tekintjük át, milyen azoknak a tele­pülésneveknek az elfogadottsága, amelyeknek az 1994-es jegyzék szerinti formája a korábbi (az 1913-as) magyar hivatalos névtől eltér. Az írott anyagok forrásaként elsősorban az interne­ten hozzáférhető szövegeket használtam: telepü­lési honlapokat, központi és helyi lapok in­ternetes kiadását, intézmények, szervezetek hon­lapját. A nyomtatott termékek közül az anyag­­gyűjtés a települési kiadványokra (helyi idősza­ki kiadványok), idegenforgalmi reklámanyagok­ra, reklámújságokra teijedt ki. Az adatok döntő­en a 2000 utáni időszakból származnak. Egyértelműen az 1994-es jegyzék szerinti névváltozat fordul elő írott szövegekben (első­sorban a sajtóban) a múlt század eleji törzs­könyvezéskor nem létező falvak esetében. Szlovákiai magyar szövegekben továbbá mini­mális előfordulásúak a magyarosított nevek pl. Bodrogmező, Özörény, Gyopáros. Az első falu korábbi neve Lelesz-Polyána ~ Pólyán volt, ebből hozták létre az utótag fordításával és jel­zőcserével a Bodrogmező nevet (Mező 1982: 256), 1920-ban neve Pólyán, 1994-ben pedig Pólyán lett. Az Özörény nevet a Horká hatá - rában található, elpusztult Özörény település nevének felelevenítésével állapították meg (Mező 1982: 194). A település a jelenleg Szlovákiában hivatalos Gömörhorka nevet 1920-ban kapta. A Gyopáros nevet a kelet-szlo­vákiai Csernahó ~ Csarnahó település a fölötte emelkedő Gyopáros-hegyről kapta (Mező 1982: 268). Az 1994-es jegyzék szerinti neve Csarnahó. Egyéb esetekben az 1994-es jegyzék szerin­ti és a korábbi magyar hivatalos név/nevek mellett még a törzskönyvezés előtt használt névalakokra is számos példa van. A két (ritkáb­­aan három) változat használati gyakorisága településenként eltérő, a névhasználat még egyzékekben vagy több település nevét tartal­mazó felsorolásokban sem következetes. A leg­nagyobb variabilitás az előtagos és az előtag nélküli nevek, illetve a községegyesítések ese­tében figyelhető meg (1. fent), a névváltozatok használatát tekintve az alábbi tendenciák rajzo­lódnak ki. Az adott településnek, a települési önkor­mányzatnak hivatalos jellegű említésekor az 1994-es jegyzék szerinti név használatos inkább, a település történelmére utalva, esetleg egyházi, kulturális esemény kapcsán viszont gyakoribbnak tűnik a régebbi hivatalos magyar név. Ez a fajta megoszlás néhány községi hon­lapon jól nyomon követhető. A régi magyar hivatalos név előfordulása valószínűsíthető továbbá felsorolásokban és jegyzékekben, főleg ha nem csak az 1994-es szabályozással érintett településekre vonatkoznak, például szlovák-magyar vegyes lakosságú járások minden települése szerepel bennük. A régi magyar hivatalos névalakok preferálása az említett esetekben azzal is magyarázható, hogy teljes és hivatalos aktuális településnév-jegy­zék nem lévén, e listák összeállításakor a hoz­záférhető településnév-azonosító szótárakat használják forrásként. Magyar szervezetekre és a református egyházra szintén jellemző a régi hivatalos magyar, azaz előtagos nevek haszná­lata, de ez sem mondható következetesnek. Külön kell foglalkoznunk Komárno magyar nevével, ugyanis - amint már említettük — a földrajzinév-bizottság a Révkomárom nevet hagyta jóvá, az 1994-es jegyzék szerint jelenle­gi magyar neve Szlovákiában Komárom. Az interneten hozzáférhető adatok elemzése azt mutatja, hogy a Révkomárom forma használata egyértelműen Magyarországhoz köthető, szlo­vákiai szövegekben minimális mértékben for­dul elő, nagyrészt olyan esetben, amikor a két Komáromot kell megkülönböztetni, például magyarországiaknak szánt írásban. Érdekes megfigyelni a városi honlap (www.komamo. sk) magyar változatában szereplő említéseket: a szlovákiai várost önmagában Komárom-nak nevezik, a Révkomárom rendszerint akkor sze­repel, ha a magyarországi Komárom-ma\ együtt

Next

/
Thumbnails
Contents