Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nevek és névhasználat
Variabilitás a helységnevek körében...443 1948 után önállósodott falvak pedig hivatalosan csak szlovák nevet kaphattak. Az 1994-es jegyzékben számos ilyen falunév szerepel, ezeket a helységnév-azonosító szótárak különbözőképpen kezelik. A Lelkes György szerkesztette publikációban (pl. Lelkes 1992) nem szerepelnek, mivel sem az 1910-es népszámláláskor (ennek adatait tartalmazza az 1913. évi helységnévszótár), sem pedig 1938-1944 között nem voltak önállóak. Sebők László (pl. Sebők 1990) rendszerint a település központjaként választott tanya nevét tünteti fel. Az 1945 után önállósult települések közé tartozik Blahová, amelyet az akkori Előpatony, Nagylég és Tonkháza közigazgatási területén 1925- ben Blahová Dedina néven alapítottak, és amely 1951-ben önállósult. Mivel az uradalomnak ezt a lapos, vízjárta részét Sárrétnek vagy Sárföldnek nevezték, az ún. kolóniát magyarul Sárrétpuszta néven említették, majd ez rövidült le Sárrét-re (1. Zsigmond és mtsai. 2002: 274). A falu magyar neveként Sebők (1990: 28) a Gálháztanya nevet közli (mivel ez a tanya képezte az új község magvát), erre a névre azonban nincs szlovákiai adat, nálunk egyértelműen a Sárrét a használatos. Ugyanez a helyzet a második világháború után önállósult Dedina Mládeže és Vŕbová nad Váhom községekkel: a Sebők László által közölt Nagyszigeti tanyák és Csergő (1990: 32, ill. 76) Szlovákiában ismeretlen, az általánosan használt nevek az Ifjú - ságfalva és a Vágfuzes. A szótár második kiadása (Sebők 1997) viszont a vonatkozó szlovákiai törvény elfogadása után jelent meg, s ebben a szerző már közli az 1994-es településjegyzék szerinti nevet. A fent említett Hviezdoslavov és Húrba - nova Vés települések az 1994-es jegyzékben nem szerepeltek (mivel szlovák történelmi személyiség nevét viselték), magyar szövegekben azonban természetesen megfigyelhető az a törekvés, hogy magyar néven nevezzék őket. Helységnévtára első kiadásában (1990) Sebők a Németsók (Hviezdoslavov, Sebők 1990: 41) és a Maholánka (Hurbanova Ves, Sebők 1990: 41) neveket tünteti fel. A Szlovákiában megjelent településnév-azonosító szótárban Németsók és Magyarisziget szerepel (Czibulka 1999: 156). Az 1991-es népszámlálási adatokat feldolgozó munkájában Gyurgyík László a szlovák név alapján létrehozott Hviezdoslavfalva és Hurbanfalva neveket használja (Gyurgyík 1994: 195).6 Hvizedoslavov Vörösmajor, Józsefmajor és Németsók majorságok területén jött létre, a szomszédos Úszor magyar lakosai tudtommal a Vörösmajor nevet preferálják. Hurbanova Ves Nagymagyar közigazgatási területéből vált ki, a telepesek Magyarisziget és Maholánka majorságokban telepedtek le, ezzel magyarázható a névváltakozás. Végül meg kell említeni a magyar illetékes hatóság, a tárcaközi földrajzinév-bizottság szerepét is. A vonatkozó jogszabály6 7 értelmében a földrajzinév-bizottság „megkeresésre állást foglal [...ja külföldi földrajzi nevek magyar megfelelője hazai használatáról”. Ennek megfelelően a bizottság több szlovákiai magyarlakta település nevével is foglalkozott, elsősorban a Magyar Államvasutak felkérésére. 1993-ban a MÁV illetékesei azt kérdezték, hogyan nevezzék meg az 1918-ben Sátoraljaújhely területén a vasútállomás, Kis- és Nagykarlapuszta Csehszlovákiához való elcsatolása révén létrejött Slovenské Nové Mesto község vasútállomását, amikor Sátoraljaújhelyen bemondják az induló vonatokat. Mivel a község 1918 után jött létre, a törzskönyvezéskor nem is volt magyar neve, sőt az első Csehszlovák Köztársaság idejében sem, az 1994-es jegyzékben Újhely néven szerepel. Magyarországi források különbözőképpen tüntetik fel: Sebők László (1990: 67) a Karlatanya nevet 6. E kiadvány végén található településnév-jegyzék is mutatja, hogy a település azonosítását megkönnyítendő, a szerző kénytelen volt több névváltozatot is feltüntetni. 7. A magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI.4.) kormányrendelet.
