Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nevek és névhasználat
Köszönések és megszólítások...433 ’marmonkanna’ < Bandi < András, Párki ’virsli’, Ticsinki ’ropi’ (vékony testalkatra utalnak), Spekacski ‘krinolin’ (kövérségre utal), Treszka ’tőkehal és az ebből készült majonézes saláta’ (kedvenc étel), Kecsup ’kecsöp’ (ismeretlen eredetű). Érdekes jelenség, amikor a közszói értelmű szlovák eredetű családnevet magyarra forditják a diákok: Cibula > Hagyma, Gúla > Golyó, Nebehaj > Neszaladj. A szlovák osztályokban ennek ellenkezőjére is találunk példát, a magyar családnevet szlovákra fordíthatják: Bogár > Chrobák, Halász > Rybár, Keszeg > Pleskäč. A speciális megszólítási formáknál a rokonsági fokozat kifejezésének széles skálájára (vö. J. Lőrinczi 1980) voltam kíváncsi. Legszínesebb és leggazdagabb az édesanyák és édesapák megszólítása. Az Mi-be járó tanulók körében az anyu, apu forma (56 : 59) alkalmazása áll az első helyen. Ezt követi az anyuci, apuci (24 : 21) és anya, apa változat (17 : 17). Az édesanyák megszólítására összesen 18-féle formát használnak a diákok (az adatokat mindig a gyakorisági sorrend alapján közlöm, a továbbiakban csak a leggyakoribb alakváltozatoknál tüntetem fel a számbeli előfordulást): anci, anyuka, any ci, anyucika, mami, anyucikám, ancika, anycika, anyi, anyuska, édesanya, édesanyám, mutter, és két diák ragadványnéven szólítja édesanyját: Durmó, Minyiszke. Az édesapákat 16-féleképpen szólítják a diákok: apci, apuka, apucika, api, apucikám, fater, apka, apo, édesapa, édesapám, tato (szlovák kölcsönszó) és pupum, amely valószínűleg az apu és apum szavak végződéseinek kontaminációja (az első vokális elhagyása és a megmaradt szóelemek összekapcsolása). A nagyszülőket az unokák leggyakrabban a mama, papa formával szólítják (60 : 58). A többi megszólításforma messze elmarad ezek mögött. A nagymamákat 17-féle variánssal szólítják: nagyi (18), mami (6), mamuska, nagymama, a szlovákból származó babi ’nagyi’, mamus, mamuci, nagyika, babka, hé, mama, mamika, mamikám, mamulicika, nagyanya, Pipi és egy tanuló szólítja nagymamáját a családnév becézett változata (ragadványnév) + nagyi összetétellel: Fazi nagyi. A nagyapák megszólítására 13 változatot használnak a tanulók: papi (8), nagypapa (5), nagypapi, papus, papika, a szlovák etimonú dedo, nagyapa, nagyi, papesz, papulicika, papuska és egy tanuló ragadványnév + papi szerkezetet: Fazi papi. A nagynéniket és nagybácsikat leginkább keresztnevükön szólítják a diákok (46 : 44). Ezt követi a becenéven való megszólítás (19 : 19) és a becenév + néni (pl. Marika néni), illetve becenév + bácsi (pl. Julko bácsi) szerkezet (7 : 9). A nagynéniket 8-féleképpen szólítják: nagynéni, nénikém, keresztnév + néni (Emese néni), nagyi, néni, nénnye. A nagybácsikat 11-féle nyelvi elemmel szólítják: bácsikám, nagybácsi, keresztnév + bácsi (Olivér bácsi), családnév + becenév (Nagy Sanyi), bá, bátyus, báttya, kepa (a keresztpapa rövidítésének tűnik). A keresztanyák és keresztapák megszólítására egységesen 16 különböző formát használnak a diákok. A legfrekventáltabb a keresztnéven (21 : 20) és becenéven (19: 17) való megszólítás, ezt követi a köri ( 12 : 15) és keresztanyu, illetve keresztapu (9 : 14). A keresztanyák megszólítására még a következő változatokat tüntették fel: keresztmama, körike, keresztmami, kéri, körösztanya, becenév + néni szerkezet (Agi néni), keresztanya, keresztke, kema, köröszmama, köröszti és a szlovákból átvett krstná (krstná mama ’keresztanya’). A keresztapákat a további megszólításformákkal illették: keresztpapa (6), becenév + bácsi szerkezet (pl. Tibi bácsi)', a többségük csak egyszer szerepel: kepa, keresztpapi, köriapa, köri bá, köriéi, körike, köringer, köröszapu, köröszpapa, köröszti. A testvérek egymást leginkább bece- (49) és keresztnevükön (26) szólítják. A 7 ragadványnév közül a Tunyó Gézi a legexpresszívebb. A rokonsági elnevezések között a következők fordulnak még elő: tesó, hugi, bratyó, öcsi, tesi, bratyi, öcsike, öcskös, tesócskám.
