Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nevek és névhasználat
Köszönések és megszólítások... 429 ból, hogy mindketten magyar származásúak. Gyakoriak azok a szituációk, amikor korrekció történik a köszönés során. Pl. ha magyarul köszönünk egy személynek (pl. jó napot), s ő szlovákul köszön vissza (pl. dobrý deň), megtörténhet a korrekció: az eredetileg magyarul köszönő személy újraköszön, s szlovákul {dobrý deň) köszön vissza. A nemzetiségileg vegyes házasságban élő személyeknek eltérően köszönhet egy ismerős: az egyiknek következetesen magyarul, a másiknak szlovákul, ami a nyelvhasználattal is összefügg. Amennyiben a házastársakkal egyszerre találkozik, két eltérő nyelvű köszönésformával is élhet egyszerre (pl. Sziasztok, ahoj tel, Jó napot, dobrý deňl). 2. A TEGEZÉS ÉS MAGÁZÁS „A tegezés - a nyelvtani 2. személy használata - a társas érintkezésnek régi, természetes formája. Még a XVI. századi levelek is annak bizonyítékául szolgálnak, hogy a magázás (a 3. személyben való megszólitás) mint újabb magyar szokás még egyáltalán nem volt használatos. A tegeződés akkor olyan »demokratikus« beszédmód volt, hogy a különböző rangú, társadalmi helyzetű emberek a nem- és a korkülönbség ellenére is tegezték egymást” (Guszkova 1981: 27). „A tegezés évezredes múltját tanúsítják az imádságok, amelyekben az emberek - mindmáig a legkülönbözőbb nyelveken - Istent is második személyben szólítják meg” (NyKk. II., 1985: 86). Később lassan elterjedt a magázás mint a tisztelet és távolságtartás kifejezésének egyik módja. Napjaink - ban azonban újra a tegeződés virágkorát éljük. „A megszólítás megválasztásában két döntő tényező játszik közre: az alá-fölérendeltség (azaz, a hatalmi viszony) és a szolidaritás (az, hogy a partnerek valamilyen szempontból közösséget vállalnak-e egymással, együvé tartozónak érzik-e magukat)” (Kenesei 1995: 146). A kódválasztásban a partnerek személyén kívül a kommunikációs helyzetnek is nagy jelentősége van. A tegezés divatját elsősorban a fiatalok vezették be. Ennek eredményeként a gyerekek nemcsak szüleiket, hanem már nagyszüleiket is egyre inkább tegezik. A tanulóktól afelől tudakozódtam, hogy tegezik-e vagy magázzák szüleiket, nagyszüleiket, nagynénjeiket/nagybácsijaikat, keresztszüleiket, testvéreiket, tanáraikat, iskolatársaikat, papjukat, idegen iskolásokat, idegen felnőtteket. Az eredményeket a következő táblázat tartalmazza: A táblázatból kitűnik, hogy a diákok kivétel nélkül tegezik a szüleiket, testvéreiket és iskolatársaikat. A magyar tannyelvű iskolába járó 1. táblázat A tegezés és magázás megoszlása a magyar és szlovák tannyelvű iskolában (százalékban? Megjegyzés: mivel 100-100 adatközlő volt, ezért a szám a százalékkal is azonos) Tegezés Magázás MI szí MI SZÍ Diák —> szülők 100 100-nagyszülők 94 84 6 16 nagybácsik/nénik 77 68 23 32 keresztszülők 80 72 20 28 testvérek 86 79-tanárok-100 100 iskolatársak 100 100-pap-42 56 idegen iskolások 98 99 2 1 idegen felnőttek 6-94 100
