Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nevek és névhasználat
A szlovákiai magyarok személynévhasználata 417 származó névformát használja attól függően, hogy kivel és milyen nyelven kommunikál. Vannak becenevek, melyeknek a szlovák és magyar nyelvben is azonos az alakjuk, de eltérő a kiejtésük: Kata, Katka, Kati, Katica (a szlovákban az a illabiális magánhangzó). A település népességének nemzetiségi megoszlása befolyásolja a ragadványnevek nyelvi eredetét, általában a domináns nemzetiség nyelvéből származik a ragadványnevek döntő többsége. A szlovákiai magyar ragadványnévkutatások történetét Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben című monográfiámban foglaltam össze (Bauko 2009a). Az ott említett szerzők munkáiból (és egyéb általam vezetett szakdolgozatokból) nyilvánvaló, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság a helyi lakosság többségét alkotja, a szlovákiai magyarok ragadványnév-használatára kisebb mértékben hat a magyar-szlovák kétnyelvű környezet. A korpusz nagy része magyar eredetű, s az egyes kutatópontokon elenyésző számban fordulnak elő szlovák etimonú nevek. Az általam vizsgált négy szlovákiai magyar kutatópontról (Búcs, Dunamocs, Hetény, Izsa) összegyűjtött 2131 ragadványnév közül 2009 magyar eredetű (a teljes névanyag 94,27%-a), 72 szlovák eredetű (3,38%-a) és 50 származik egyéb idegen nyelvből (2,35%). A szlovákiai magyarok körében a ragadványnév terminus kevésbé használt és ismert. A kutatásaim során többször megtörtént, hogy az adatközlők nem ismerték, először hallották a szót. Ragadványnév helyett a diákok körében gyakoribb a becenév műszó használata, a felnőtteknél pedig településektől függően a csúfnév, gúnynév, melléknév, becenév, tapadéknév, megkülönböztető név kifejezés. A szlovákiai magyarok leggyakrabban a csúfnév szót használják a ragadánynevekre. A szlovákiai magyarok ragadványnév-használatára hatással van a magyar-szlovák kétnyelvű környezet, a nyelvi kölcsönhatás eredményeként a névanyagban a kontaktusjelenségek is megjelennek (I. Bauko 2009a). A szlovák nyelvből eredő ragadványnevek egy része kölcsönszóból keletkezett. Közvetlen átvételek a Párki ’virsli’, Ticsinki ’ropi’ (sovány névviselők), Spekacski ’krinolin’ (kövér testalkatú), Csinka ’súlyzó’ (izmos) nevek. Közvetett átvétellel, névasszociáció alapján jöttek létre a Burcsák ’murci’ (a Bircsák családnévből), Bandaszka ’marmonkanna’ (a Bandi becenévből) ragadványnevek. A ragadványnév fordítás útján is létrejöhet. A magyar családnév, illetve annak tövének szlovák nyelvre fordítása kalknevet eredményez: Csontos (családnév) > Koszty, Halász > Rybár, Németh > Nyemec. A szlovák etimonú családnevet viselő személyek nevét magyarra is lefordíthatják, és ezt ragadványnévi fúnkcióban használhatják: pl. Cibula (családnév) > Hagyma, Gúla > Golyó, Nebehaj > Neszaladj. Kódváltásokkal is találkozhatunk a ragadványnév-használatban, ekkor a név megalkotásában egynél több nyelv játszik aktív szerepet. A Bicsís és Bufetos ragadványnevekben a szlovák tőhöz (szik. bič ’ostor’, szik. bufet ’büfé’) a magyar ostoros, illetve büfés szavak morfológiai szerkezetének analógiájára az -s morféma kapcsolódik, a kötőhang azonban megváltozik és illeszkedik a tőhöz. A kétrészes ragadványneveknél az egyik névrész magyar, a másik szlovák eredetű lehet: pl. Ugrik Zsaba (szik. žaba ’béka’), Kis Predszeda (szik. predseda ’elnök’). A névviselő család-, kereszt- és becenevének hangalakja hasonló hangzású „értelmes” szavakat idézhet fel a névadóban. Ekkor a névválasztásban a hangtani (fonetikai) asszociáció játszik szerepet: pl. Anda > Alma, Banda, Honda, Randa', Banai > Banánka', Bircsák > Burcsák (szik. burčák ’murci, erjedőben levő újbor’); Csicsó > Csacsi', Ďuríček > Bugyícsek (szik. budíček ’ébresztő’); Bálint > Balin, Bálna, Bálvány, Bandika > Bandaszka (szik. bandaska ’marmonkanna’); Levente > Leves, Leveske, Naplemente', Sanyika > Szanitka (szik. sanitka ’mentőautó’). A Marcsa Márk hivatalos névből jött létre fonetikai asszociációval a Harcsapárki (szik. párky ’virsli’) hapax névösszetétel. Jelentéstani (szemantikai) asszociációról akkor beszélhetünk, ha a névviselő leiró neve
