Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
A magyar és a szlovák nyelv választása... 361 szakirodalomhoz hozzájutni, mint vallásos irodalomhoz. A rádió- és tévéműsoroknál viszont a téma, vagyis az adatközlő érdeklődése befolyásolja a nyelvválasztást, hiszen a belpolitikai témákról részletesen a szlovák rádió és a szlovák tévé magyar adásán kívül leginkább a szlovák rádióból és tévéből lehet értesülni. Ha általában nézzük az egyes települések „szlovákossági sorrendjét”, azt látjuk, hogy a legtöbb esetben itt is szlovákosabb Pered Dunaszerdahelynél, és olykor Losoncnál is. A különbségek azonban csak négy esetben szignifikánsak (a 18-ból), s abból is az egyikben az alacsony elemszám miatt a chi-négyzet-próba érvényessége kétes. Ha a kétes esettől eltekintünk, a többi esetben Pered megelőzi Dunaszerdahelyt, azaz Pereden többen hallgatnak, ill. néznek szlovák nyelvű hírműsorokat és olvasnak szlovák nyelvű verseket, mint Dunaszerdahelyen (első helyen mindkét esetben Losonc áll). Sportműsorokat pedig Pereden a losonciaknál is és a dunaszerdahelyieknél is kevesebben néznek magyarul. Ezt elsősorban a nyelvi, ill. társadalmi környezet nyomásának tulajdoníthatjuk: Pered közelebb van a „szlovák világ”-hoz, a perediek valószínűleg többet érintkeznek szlovákokkal, mint a dunaszerdahelyiek, ezért fontosabbak számukra a Szlovákiáról szóló hírműsorok, a szlovák sportesemények. Sőt - ezek szerint - még verset is nagyobb arányban olvasnak szlovákul (ez persze egy ilyen kisszámú mintánál nem sokat jelent). 2.3. Az adatközlők kisközösségi nyelvhasználata Ebbe a csoportba is jórészt az intim szféra tartozik még, a közeli családtagokkal (szülők, nagyszülők, házastárs, gyermekek), barátokkal és szomszédokkal való kapcsolattartás nyelve. Határeset az idegenek megszólítása. Az előző két csoporttól eltérően itt már kétoldalú kommunikációról van szó, ahol a személyi kontextusnak erős a hatása, mivel figyelembe kell venni a beszélgetőtárs(ak) nyelvi attitűdjét, a társadalmi konvenciókat stb. Természetesen a nyelvi és a társadalmi környezet nyomása is érvényesül. Hatóságilag viszont ezek a színterek egyáltalán nincsenek szabályozva. Bár magánjellegű nyelvhasználatról van szó, általában nem az adatközlő attitűdjei játsszák a Jő szerepet. Pl. a nagyszülőkkel, szülőkkel való nyelvhasználat az adatközlő számára adottság. Árulkodóbb a gyerekekkel vagy a barátokkal beszélt nyelv, de az utóbbit meghatározza a környezet „minyelvűsége”. Nehéz értelmezni a magánlevél írására vonatkozó adatokat, mivel nem világos, hogy ezeknek az egyes adatközlők esetében ki a tipikus címzettje. Az idegen megszólítása faluban is egyedi eset, hiszen Pereden az idegenről könnyebben tudják, hogy nem falubeli, és ezért nagyobb a valószínűsége, hogy szlovák. 5a. táblázat Az adatközlők magyar nyelvhasználata a kisközösségi szférában. (RSS-kutatás 1996; N=108.) Általában magyar nyelven szokott beszélni Pered Dunaszerdahely Losonc Khi N szám% N szám% N szám% nagyszüleivel 34 33 97,1 35 32 91,4 35 35 100,0 ix magánlev. imi 36 36 100,0 36 35 97,2 36 35 97,2 ix szomszédaival 36 36 100,0 36 36 100.0 36 32 88,9 gyermekeivel 30 23 76,7 26 23 88,5 23 21 91,3 ix barátaival 36 36 100,0 36 36 100,0 36 36 100.0 X idegennel városb.35 7 20.0 36 34 94,4 36 10 27,8 házastársával 29 22 75,9 27 25 92,6 25 23 92,0 ix
