Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
356 Lanstyák István-Simon Szabolcs a kisebbségi magyar nyelvváltozatokra jellemző nyelvi változó társadalmi eloszlásának feltárása volt a cél. (A kutatásra 1. Kontra 1996/1998, 1998, 1998/1999, szlovákiai vonatkozásaira Lanstyák 2000: 21-27 és passim.) Az említett helységekben kvótamintát alkalmaztunk: a 36 adatközlő fele csak alapfokú iskolázottsággal rendelkezett, a másik fele pedig /t7- sőfokú végzettségű volt.4 Mindkét vizsgált műveltségi kategórián belül három-három korcsoportot különböztettünk meg: fiatalok, középkorúak és idősek. Ez azt jelenti, hogy összesen 6-6 ember tartozott egy-egy csoportba (gyakorlati problémák miatt Pereden 5, 6, ill. 7). Ezenkívül arra törekedtünk, hogy az egyes csoportokban a férfiak és a nők aránya lehetőleg minél kiegyenlítettebb legyen (összességében 58 férfi és 50 nő adatközlőnk volt). Továbbá azon voltunk, hogy az adatközlők egy része az egykor szlovák tannyelvű alapiskolába járók közül kerüljön ki, hiszen ezek a szlovákiai magyar lakosság nem elhanyagolható részét alkotják (108 adatközlőnk közül 14 járt mindig szlovák tannyelvű alapiskolába, s további 6 a magyar mellett járt szlovákba is, ez az adatközlőknek 13,0%, ill. 5,6%-a)5. A mellékletben megtalálható a vizsgálati alanyok néhány további jellemzője, amely segíthet az adatok értelmezésében. A kvóták által meghatározott kötöttségeken túl az adatközlők kiválasztása gyakorlati megfontolásokon alapult. A terepmunkások ismeretségi körükből indultak ki, s folytatták ismerőseik ismerőseinek felkutatásával. Fölte -hető, hogy így a mintában több az „öntudatos”, azaz erős, egyértelmű magyar identitással rendelkező személy, mint amennyi véletlen mintavétel esetén volna. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a minta erősen torzít az értelmiségiek javára, világos, hogy az adatokból csak nagy-nagy óvatossággal vonhatók le következtetések az adott települések egész magyar lakosságára nézve. 2. A NYELVVÁLASZTÁS DIMENZIÓI A MAGÁNÉRINTKEZÉSBEN Az adatközlők nyelvhasználatára vonatkozó adatokat öt csoportba soroltuk attól függően, hogy külső - a beszélő személyén kívüli - tényezők mekkora szerepet játszhatnak a nyelvválasztásban: 1. Az adatközlők aktív „egyszemélyes” nyelvhasználata (aktív magánszféra) 2. Az adatközlők passzív „egyszemélyes” nyelvhasználata (passzív magánszféra) 3. Az adatközlők kisközösségi nyelvhasználata 4. Az adatközlők nyelvhasználata a kevésbé központosított nyilvános nyelvhasználati színtereken 5. Az adatközlők nyelvhasználata az erősebben központosított nyelvhasználati színtereken6 A nyelvválasztásra vonatkozó adatokon kívül figyelembe vettünk még az adatközlők nyelvtudására vonatkozó adatokat is. 4. Alapfokú végzettségűeknek azokat a személyeket tekintettük, akiknek nem volt érettségi vizsgájuk, azaz vagy csak alapiskolát végeztek, vagy pedig olyan szaktanintézetbe (szaktanintézeti osztályba) jártak, amelyben a tanulmányok érettségi nélkül zárultak. Felsőfokú végzettségűként alapvetően azokat a személyeket vettük számba, akik főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkeztek. Ám az adatközlőkkel szemben támasztott egyéb követelményeknek is megfelelő diplomás személyek száma Pereden olyan alacsony volt, hogy kénytelenek voltunk e csoportba sorolni néhány olyan személyt is, aki csupán érettségi vizsgával rendelkezett (esetleg szakosító iskolába járt), de értelmiségi munkakörben dolgozott. 5. Jelenleg a magyar nemzetiségű diákoknak országosan 18%-a jár szlovák tannyelvű alapiskolába (az 1996-1997-es tanévből származó adatok). Ez az arány korábban volt alacsonyabb is, de magasabb is. L. László 1998: 169-173; vő. még Lanstyák 2000: 112. 6. Azokat a színtereket, melyeknek az adatait egy-egy csoporton belül összevontan vizsgáltuk, egyfajta nyelvhasználati színtéregyüttesnek is tekinthetjük, melyen a nyelvhasználatot a fonti három külső tényező föltételezésünk szerint hasonló mértékben befolyásolja. A nyelvválasztás szempontjából pedig ezek a színtéregyüttesek eltérő nyelv - választási helyzetekként is felfoghatók.
