Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
342 Lanstyák István A következő példa is a mondatközi kódváltás esete, ez a váltás azonban mégsem következik be teljesen váratlanul, mert van neki egyfajta előjele: 17. Hát, most átmegyünk arra a doklad-ra, to máš bankové konto. Jaké číslo má ten doklad? Hát, most átmegyünk arra a bizonylat-ra, az a bankszámla. Mi a száma annak a bizonylatnak? (Mojzesová 1996: 93) A 17. példában a bázisváltás természetesen nem a „doklad’ szóval kezdődik, hiszen a magyar „a” határozott névelő, valamint a ,,-ra/-re” rag egyértelműen jelzi, hogy a mondatba B típusú bázistartó kódváltás révén bekerülő „dokiad” szó vendégnyelvi betét (sőt lehetséges, hogy az adott regiszterben kölcsönszó). A „doklaď'-nak mindazonáltal valószínűleg van szerepe a későbbi bázisváltásban: e szlovák nyelvű (vagy szlovák eredetű) elem megjelenése ugyanis mintegy előkészítette, simábbá tette a bázisnyelv megváltoztatását, azaz itt is érvényesül a föntebb a 7. és a 8. példamondat kapcsán említett „kötés”. A következő példában mondatbeli váltást találunk: 18. Ujo, to je tak, že zatiaľ (.) jár a korsó a kútra, amíg el nem törik, po slovensky [to] neviem. Bácsi, az úgy van, hogy addig (.) jár a korsó a kútra, amíg el nem törik, szlovákul nem tudom. (Debnár 1994:103) A most idézett példa a korábbiaktól abban tér el, hogy itt a bázisnyelv a szlovák, onnan történik váltás a magyarba. Mivel a kötőszón kívül még az azt követő határozószó (zatiaľ’) is szlovák nyelvű, a váltást mindenképpen mondatbelinek tekintjük. Érdemes itt megjegyezni, hogy mondatbeli kódváltásra kevés példa van adatbázisunkban. A szakirodalomban „mondaton belüli kódváltás” címke alatt számtalan példát találunk, ezek zöme azonban valójában bázistartó kódváltás (1. az 1-2., illetve a 5-13. példát!).41 A mondatbeli kódváltáshoz hasonlítanak, de attól nyelvtani szempontból eltérnek a nyelvközi újramondás (1. 2.10.) esetei. Szemben a tényleges mondatbeli bázisváltással, az újramondásos diskurzusrészletekben a két különböző bázisnyelvű szekvencia közt van egy kis tartalmi átfedődés. Emiatt a két nyelvből származó szekvenciák nem alkotnak koherens mondatot. Ugyanakkor az így létrejövő alakulatok szépen beilleszkednek az egynyelvű beszélt nyelvi diskurzusokban is észlelhető megakadásjelenségek közé. Nézzünk még meg a jelenségre három példát! 19. No és így így öt évvé ezelőtt hazagyöttem és és öö én aszittem, hogy itt a nép öö že Ö ľudia sú pracovití (.) tak ako niekedy, keď som odišiel. No és így így öt évvé ezelőtt hazagyöttem és és ÖÖ én aszittem, hogy itt a nép öö hogy ö az emberek dolgosak (.) úgy, mint valamikor, amikor elmentem. (Gujber 2004: 2) 20. És mondja, hogy (..), hogy most azt hiszi, hogy (..), hogy én most magára ööö že ja som na vás zlý [...] És mondja, hogy (..), hogy most azt hiszi, hogy (..), hogy én most magára ööö hogy rossz vagyok magához [...] (Németh 2002: 139) 41. Itt jegyzem meg, hogy a szakirodalomban előfordul a mondatbeli és mondatközi kódváltás radikálisabb terminológiai megkülönböztetése is: a mondatközi váltásra a generikus kód váltás (code-switching) műszóval utalnak, a mondatbelit pedig kódkeverésnek (code-mixing) nevezik (Myers-Scotton 1988: 158; 1993:1, 63; Kovács 2001: 62). Ahogy azonban Myers-Scotton (1988: 158) hangsúlyozza, a „keverés” műszó törvényszerűségek hiányát asszociálja, ezért bölcsebbnek látszik mellőzni ezt a megnevezést.
