Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
A kódváltás nyelvtani típusai...311 lenül csak vendégnyelvi betét után maradhatnak el, H típusú kódváltásként, hanem esetenként bázisnyelvi szavak után, illetve teljesen egynyelvű diskurzusokban is. 3.5. Töredezett megnyilatkozások - X típusú kódváltás A vendégnyelvi elemek beépülésének dolgozatom előző részében említett típusával elérkeztünk a beépülés határmezsgyéjére, ezzel a „típussal” pedig már át is léptünk rajta. Itt ugyanis olyan megnyilatkozásokat idézek, amelyek jelentéstanilag nem koherensek, nyelvtanilag pedig nem elemezhetőek, akár tartalmaznak a vendégnyelvi elemek toldalékokat, akár nem. Ebből következően itt már lazább értelemben sem beszélhetünk „beépülésről”, hiszen - amint dolgozatom bevezető részében láttuk - a beépülés (és az egybeépülés) nyomán jelentéstanilag koherens nyelvi szekvenciák jönnek létre. 36. Mhm. (.) én is akarom menni csak +//. öö akartam menni öö xxx /-már nem tudom-/ [halkan] °Idioti az olyan öö (.) Rozsnyó Betliar () filmový klub. Mhm. (.) én is akarom menni csak +//. öö akar - tam menni öö xxx /-már nem tudom-/ [halkan] °Idióták az olyan öö (.) Rozsnyó Betlér 0 filmklub (Szaniszló 2004: 6.) 37. Egyszer vótam deti z detského domova. Egyszer vótam kerekek pverekotthonból. (Rabec 2003: 35.) A 36. sz. szemelvényben az adatközlő a terepmunkásnak ahhoz a megjegyzéséhez kapcsoló - dik, hogy a közeljövőben moziba készül. Való - színüsíthető, hogy az adatközlő egy „Idioti” című filmet szeretne megnézni a rozsnyói filmklubban, melynek „Betliar” a neve, de a mondat nem .javítható” grammatikussá, csak átfogalmazható. A 37. sz. példa kontextus nélkül egyáltalán nem érthető. Ha viszont tudjuk, hogy az adatközlő arról mesélt, milyen különféle nyári táborokban vett eddig részt, könnyen kikövetkeztethetjük, hogy azt szerette volna mondani: egy alkalommal egy olyan táborban volt, ahol állami gondozott gyerekek (vagy azok is) nyaraltak (1. Rabec 2003: 35). Az ilyen, globálisan még érthető, de részleteiben már nem föltétlenül „megfejthető” megnyilatkozásokon kívül olyanokra is találunk példát anyagunkban, amelyek (csaknem) érthetetlenek, mégpedig nemcsak az átiratot olvasó kívülálló számára, hanem az adatközlőt és a beszédhelyzetet jobban ismerő terepmunkás számára is. Ez az érthetetlenség azonban nem elsősorban a kódváltással függ össze, hanem egyáltalán a beszélő gyönge magyar nyelvi kompetenciájával, ezért tulajdonképpen nem tartozik e munkám tárgyához. Ennek ellenére bemutatok egy példát, hiszen mindig hasznos elmenni a vizsgált jelenség határain túlra; az onnan való visszatekintés is nagyon tanulságos lehet. 38. Szüleimmel vittük autót (..) és akkor (..) boli sme aj v jaskyniach, (..) deee a városokat is - mertük, a má xx Čachticeee +/. Szüleimmel vittük autót (..) és akkor (..) barlan - gokban is voltunk, (..) deee a városokat ismertük, a má xx Csejteee +/. (Rabec 2003: 168.) Az adatközlő nyári élményeit meséli. Mivel korábbi megszólalásában azt állítja, hogy a barátaival volt kirándulni, valószínű, hogy a szülei nem is voltak jelen, hanem az ő autójukat kérte el, a társhatározói ,,-val/-vel” rag pedig csak tévesztés. Az első kódváltásból világos, hogy barlangokat is látogattak, de az már nem, hogy tényleg városokra utal-e utána az adatközlő, könnyen lehet, hogy a „város” csak tévesztés „vár” helyett - ez utóbbit azért tehetjük föl, mert az utána említett Csejte községben (amely semmiképpen sem város!) egy ismert várrom lát(ogat)ható. Látjuk, hogy valóságismeretünk alapján próbálunk következtetni a
