Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Kétnyelvű nyelvhasználat
LANSTYÁK ISTVÁN A KÓDVÁLTÁS NYELVTANI TÍPUSAI A SZLOVÁKDOMINÁNS KÉTNYELVŰ BESZÉLŐK NYELVHASZNÁLATÁBAN1 I.BEVEZETÉS Ebben a dolgozatban magyar-szlovák kétnyelvű diskurzusrészleteket vizsgálok abból a szempontból, hogy a két (esetenként több) nyelvből származó szekvenciák miképpen épülnek be ugyanabba a diskurzusba.1 2 írásom úgy is tekinthető, mint amely részletezi egy másik munkám egyik aspektusát (Lanstyák, megjelenés alatt); olyan „részletkérdéssel” foglalkozik (sőt annak is csak egyik részletével), amelyet a hivatkozott helyen nem volt lehetőségem kifejteni. Témája rokon egy további közleményemével is (Lanstyák 2005a). A felhasznált élőnyelvi példák témámból kifolyólag enyhén vagy erősebben szlovákdomináns személyektől származnak, egy-két bizonytalan besorolású eset kivételével. A diskurzusoknak, melyekből a példákat válogattam, a magyar az elsődleges, a szlovák pedig a másodlagos nyelve. Ez azt jelenti, hogy a diskurzusban előforduló nyelvek közül a magyarnak kitüntetett szerepe van: a beszélők úgy tekintik, hogy magyarul folyik a beszélgetés, még akkor is, ha a szlovák nyelvet is használják több-kevesebb rendszerességgel, sőt olykor más nyelvekhez is folyamodnak. Az ilyen típusú diskurzusokat kiegyensúlyozatlan diskurzusoknak nevezzük.3 A közölt élőnyelvi példák egyetlen kivétellel a Gramma Nyelvi Irodában készülő, a szlovákiai magyar beszélt nyelvi korpusz alapjául szolgáló élőnyelvi adatbázisból származnak. Az adatközlők egy része a magyar egynyelvüség vagy a kiegyensúlyozott(abb) magyar-szlovák kétnyelvűség állapotából indulva ment át dominanciaváltáson, s vált szlovákdo - mináns kétnyelvűvé, más részük szlovák egynyelvűként indult, s életének későbbi szakaszában tanult meg magyarul. A terepmunkások magyar szakos egyetemi hallgatók voltak, ők készítették el az interjúk átiratait is, amelyeket aztán jómagam ellenőriztem. Az interjúk egy részét szándékomban áll még egyszer ellen-1. A dolgozat megírását a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának ösztöndíja tette lehetővé. Itt köszönöm meg Misad Katalinnak és Szabómihály Gizellának a munkám előző változatához fűzött észrevételeit. 2. Diskurzuson főleg beszélt nyelvi, a mondatnál hosszabb, folyamatos beszédmegnyilvánulást szokás érteni. A diskurzus tehát rokon fogalom a szöveggel, de szemben a szöveggel, amely inkább írott nyelvi és monologikus, a prototipikus diskurzus inkább beszéltnyelvi és dialogikus. Diskurzusról inkább azok beszélnek, akik a diskurzuselemzés módszerével közelítenek a vizsgált beszédmegnyilvánulásokhoz, szövegről pedig inkább azok, akik a hagyományos szövegtan eszközeit használják az elemzésben. 3. A „domináns kétnyelvű” fogalom magyarázatát 1. a főszöveg további részében a 6. pont alatt, a „kiegyensúlyozatlan diskurzus” fogalomét az 5. pont alatt, a „diskurzus elsődleges, másodlagos és harmadlagos nyelve” fogalmakét pedig a 4. pont alatt.
