Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvi jogok, nyelvpolitika
MENYHÁRT JÓZSEF KATOLIKUS NYELVPOLITIKA SZLOVÁKIÁBAN A kétnyelvűség, tehát két nyelv rendszeres használata a társadalomban csak akkor tartható fenn huzamosabb ideig, ha az egyes nyelveknek jól körülhatárolható funkciói vannak (Bartha 1999: 123). Az a nyelv, amely a magánszférára, a családi életbe szorul vissza, néhány generáción belül el szokott tűnni (Hermann és Imre 1987: 528; Kiss 1994: 110). Ilyenkor a beszélők az addig használt nyelvről egy másik használatára térnek át, vagyis nyelvcserére kerül sor. írásomban szlovákiai magyar katolikus papokkal és református lelkészekkel készített kérdőíves vizsgálatok és interjúk anyagából kiindulva igyekszem számba venni azokat az egyházpolitikai tényezőket, amelyek hatással vannak (és várhatóan hatással is lesznek) a szlovákiai magyarság nyelvhasználatára, nyelvmegtartására, esetleges nyelvcseréjére. E tanulmány nem foglalkozik a Szlovákiában jelenleg működő összes egyház nyelvpolitikájával, ill. azoknak a magyar nyelvre gyakorolt hatásával. írásommal az eddigi egyházpolitikai és egyháztörténelmi elemzések sorába illeszkedve főképpen az utóbbi évek szlovákiai katolikus egyházpolitikájának nyelvi-nyelvhasználati hatását igyekszem felmérni és bemutatni. Emellett - néhány vonatkozásban - a magyar nyelv megtartásában aktívan és tudatosan szerepet vállaló református egyház nyelvpolitikájára is utalásokat teszek. A KATOLIKUS EGYHÁZ HELYZETE SZLOVÁKIÁBAN Az egyházak és a nyelvhasználat összefonódása alapvető: a kereszténység történelmében az első pünkösdtől kezdődően a bibliafordításo - kon, a reformáción keresztül vezet az út napjainkig. A rendszerváltás óta több írás foglalkozott a kisebbségi magyar híveket tömörítő szlovákiai egyházak történelmével és politikájával: Sebők László a katolikus egyházszervezet Trianon óta történt változásairól (Sebők 1991: 65-88), András Károly a magyar kisebbség egyházi életéről (András 1991: 13-37), Gyurgyík László pedig a szlovákiai magyar felekezetek demográfiai helyzetéről (Gyurgyík 1991: 131-139) jelentett meg szakpublikációt. A Szlovákiában működő, magyar kisebbségeket (is) tömörítő felekezetek egyik legkiválóbb ismerője, Molnár Imre több alapos elemzésben (Molnár 1991: 89-101, 105-120; 1998: 207- 257) ismertette az egyházak helyzetét. Mun - káját a Fórum Kisebbségkutató Intézet gondozásában megjelentetett, a szlovákiai magyarság elmúlt tizenöt évét áttekintő kiadványban Zsidó János és Herdics György átfogó dolgozata egészítette ki (Zsidó-Herdics 2006: 388-395). Az egyházak aktuális eseményei iránt fokozott figyelmet tanúsított a rendszerváltás utáni szlovákiai magyar sajtó is. A legfrissebb szakpublikáció ebben a témában a Fórum Kisebbségkutató Intézet által kiadott Magyarok Szlovákiában sorozat harmadik (Kultúra) kötete, amely A. Kis Béla a református, Zsidó János pedig a katolikus egyház szerepét tekinti át az 1989- 2006 közötti időszakban (vö. Csanda-Tóth szerk. 2006: 161-207). András Károly a Szlovákiában Trianon után létrejött magyar kisebbségi egyháztörténetet négy korszakra bontja (András 1991: 13-14):- a két világháború közötti húsz évig tartó csehszlovák korszak,- a visszacsatolás kora,- a magyarellenes hullám, majd az ezt követő kommunista elnyomás ideje,
