Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvérintkezés
SZABÓMIHÁLY GIZELLA A FORDÍTOTTSÁG JELEI SZLOVÁKIAI MAGYAR SZÖVEGEKBEN 1. BEVEZETÉS Az utóbbi időben egyre több magyar vagy magyarra fordított nem irodalmi szöveggel találkozunk nálunk. Ezek rendszerint valamilyen szakterülethez kapcsolódnak, ezért a fordításelméleti hagyománnyal egyezően szakszövegnek nevezem őket, bár nyilvánvaló, hogy a „szakszerűség” szempontjából eltérő minőségűek, s az itt általam elemzettek nem elsősorban az adott szakterület művelőinek, hanem a nagyközönségnek szólnak. Egyúttal új szövegtípusok jelentek meg, ezek jelentős része a magyarországi lakosságot célozza meg (pl. idegenforgalmi ismertetők, brosúrák, síközpontok, panziók honlapjai), más részük a szlovákiai magyaroknak szól (szlovákiai bankok internetes honlapjai, önkormányzati szövegek: helyi önkormányzati lapok vagy ismertetők, önkormányzati honlapok, választási és kampányszövegek stb.). A legtöbb esetben a magyar szöveg fordítás vagy szlovák eredeti szöveg feldolgozása, ún. 1 metaszöveg. A magyar szövegek minősége eltérő, a skála az első látásra akceptálhatatlanoktól a többé-kevésbé elfogadhatókig terjed.' Ebben az előadásban az utóbbi típusról lesz szó, pontosabban arról, miért érezzük ezek némelyikéről, hogy fordítások, és nem eredeti magyar szövegek. 2. A FORDÍTOTTSÁG ÉRTELMEZÉSE A téma kifejtése előtt azonban szükségesnek tartok egy rövid terminológiai kitérőt: azaz röviden megindokolom, miért választottam a magyar szakirodalomban nem használt fordítottság szót annak a jelenségnek a megnevezésére, hogy egy magyarra fordított szöveg nem agrammatikus ugyan, mégis mélyebb elemzés nélkül megállapítható róla, hogy nagy valószínűséggel (szlovák szövegből készült) fordítás. A fordított szövegeknek az eredeti célnyelvi szövegektől való eltérését, illetve a forrásnyel-1. Szlovákiában nem ritka az az eset, amikor politikai-propagandisztikus céllal adnak ki kisebbségi nyelvű, de elfogadhatatlan színvonalú fordításokat. Az alábbi idézetek kormánykiadványokból származnak. Az egyiket a kilencvenes évek közepén, a másikat az európai uniós csatlakozás előtt jelentették meg, színvonaluk azonban azt bizonyítja, hogy egy évtized alatt semmiféle előrelépés sem mutatható ki a „hivatalos” fordítások minőségében. Az idézett példákban egyébként nagy számban fordulnak elő a tanulmányban is elemzett grammatikai szerkezetek. „A másik rendszer, amely lehetővé teszi a kisebbség jogvédelmét a Nemzetközi megegyezés alapján, amely biztosítja a faji megkülönböztetés összes formájának megszüntetését 1965-től; [...] Ezzel kapcsolatban sok hozzászólásra került sor az egyik Konvenció keretén belül. Ennek a folyamatnak keretén belül az országok leírják saját elképzeléseinek a kisebbségek kérdésének megoldására. [...] ,, Habár a személyek szabad mozgása az EU kulcsfontosságú alapelveinek egyike, szükséges biztosítani azt, hogy> ne álljon be az ezzel az alapelvvel való visszaélés az illegális bevándorlók által. Ez az oka annak, hogy az EU megkötötte az ú.n. Schengeni Egyezményt, amelyben a tagállamok megállapodtak, hogy fokozatosan eltávolítják belső egymásközötti határaikat és ennek fejébe megerősítik határaikat harmadik, nem tagállamokkal. ”
