Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvérintkezés
268 Menyhárt József korolt hatása a 19. sz. végén kezdődött, a 20. sz. során erősödött meg, amikor használata a közművelődés és iskoláztatás, illetőleg a tömegtájékoztatás hatására az egész nyelvterületen elterjedt, presztízse pedig a többi nyelvváltozat fölé emelkedett. Mindennek következménye a domináns nyelvjárási jelenségek feladása és visszaszorulása, majd eltűnése, továbbá a nyelvjárások érzékelhető kiegyenlítődése, ill. a regionális köznyelviség megjelenése volt. A köznyelv előretörésével a nyelvjárás számos olyan nyelvhasználati színteret engedett át, amelyen korábban kizárólagos használattal bírt. A magyar nyelvjárások kapcsolatrendszerének fő tényezőit az 1. ábra szemlélteti (vö. Kiss 2001: 231). Magyarországon tehát hat olyan nyelvváltozat van, amellyel a nyelvjárás nyelvi kontaktusba kerül, mindezek közül a nyelvjárásokra a legerősebb hatása a köznyelvnek van. 1 A magyarság életében az utóbbi száz évben az első világháborút követő államhatár-változás járt a legnagyobb nyelvi következményekkel: Trianon után a magyarság egyharmada a kétnyelvűség alacsonyabb vagy magasabb szintű állapotába került (Sándor 1998: 103). A határon túli magyar beszélőközösségek által beszélt nyelvjárások kapcsolatrendszere a 2. ábrán szemléltethető (Kiss 2001: 232). A kisebbségi helyzetben (pl. Ausztriában, Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában) beszélt magyar nyelvjárások tehát az államnyelvvel kerülnek a legnyilvánvalóbb kontaktusba: ennek az intenzív és lassan kilencven éve tartó nyelvi kapcsolatnak következményei kihatnak a nyelvi rendszer minden síkjára. Legnyilvánvalóbb az idegen államnyelv hatására a kisebbségi magyar nyelvváltozatokban fellépő/megjelenő lexikai interferenciák (kölcsönszavak, 1. ábra A magyar nyelvjárások kapcsolatrendszere
