Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - Nyelvérintkezés

Idegen szavak a magyar nyelv szlovákiai változataiban

263

6.3. Nagyobb területen élő helyzeti kontaktusjelenségek

a) hangtani: • a rövid : hosszú mássalhangzó-korreláció hiánya a gömöri és abaúji nyj.-kban (pl.

medő, dinyë, fügöny, szëb, palag ’parlag’, a gabona anya ’anyja’, ënë ’(ő) enne’, ina ’inna’, inya ’inni’, mëkel ’megkel’), halota ’hallotta’, ved el ’vedd el’__________________________________

b) alaktani és alaktani-mondattani: • az -ik rag elmaradása az ikes igék kijelentő módú, alanyi ragozású e.sz. 3. sz.-ben a vágai, a gömöri és az abaúji nyj.-kban (pl. gondolkoz, mosakod, megtörtén, visszaütöd, alusz, csúsz, feküd, főj, lak, vál) • kij. és félsz, módú, alanyi ragozású igealakok egybeesése az északkeleti peremnyj.-kban az igék kij. m., jelen i., t.sz. 1. sz.-ben (pl. kaszájjunk 'kaszálunk' és 'kaszáljunk', mennyünk 'megyünk' és 'menjünk', külgyünk 'küldünk' és 'küldjünk', igyunk 'igyunk' és 'iszunk')______________________________________________________________

c) mondattani: • egyes számú állítmány használata többes számú alany után a palóc és az északkeleti nyj.-kban (pl. A főggyei a víszparton van. Fáj a lábaji. Eszébe jutott a sógorai. Hamar elműt az ünnepük. De szép ezëk a malacok! Az én főggyeim nagyon jó főd. Mi az a kis katulák?) • egyes számú kijelölő jelző többes számú jelzett szó előtt a palóc és a keleti nyj.-kban (pl. Van nekëd odabe az a ződ ingëk? Të, mondom, haggyuk észt a gyerëkëket táncolni! Abba a hidegëgbe mëg lëhetët fannyi. Mi van abban a dobozokban?)

6.4. Egyetlen (vagy csak néhány) helyi nyelvjárásban élő helyzeti kontaktusjelenségek

a) hangtani'. • a palatális labiális mgh.-k (ü, ű, ö, ö) hiánya Nagyhinden (pl. csípényi ’csépelni’, térek ’törek’, këless ’köles’, széllé ’szőlő’, gyíré ’gyűrű’, télink ‘tőlünk’, ërdëg ’ördög’, kísé ’késő’)

b) alaktani-mondattani: • a kij. és félsz, módú, tárgyas ragozású igealakok egybeesése Vágán a kij.

m., jelen idő, e.sz. 3. sz.-ben, ill. t.sz. 1. , (2.?) és 3. sz.-ben (pl. szeresse ‘szereti’ és 'szeresse', megjelője ‘megjelöli’ és 'megjelölje', nyüjje 'nyüvi' és 'nyűje', őrözze 'őrzi' és 'őrizze'; nyerjík 'nyerik' és 'nyerjék'; elvégezzék 'elvégzik' és 'elvégezzék', eresszék 'eresztik' és 'eresszék') • az alanyi és a tárgyas ragozású igealakok egybeesése Magyarbődön a kij. és félsz. m. t.sz. 1. sz.-ben, jelen és múlt időben (pl. athasunk ’adhatunk’ ~ ’adhatjuk’ ~ ’adhassunk’ ~ ’adhassuk’; felhúsztunk ’felhúztunk’ ~ ’felhúztuk’____________________________________________________________________

c) mondattani: • határozott névelő ritka használata Vágán (pl. Méhre hasollíd darázs. Ollan szőrös, mim majom. Monta nëki koma. Hozzátámaszkod kálháho. It temp lomná laktak.) • határozatlan névelő ritkább használata Vágán (pl. Vigyën ë kis rostát Szërëdbe. Akkor váktak léket Vágba.)

Források'. Szemkő 1904; Ágner 1905; Harasztiné 1891; Horger 1934; Imre-Kálmán 1953, 1955; Deme 1956; Benkő 1957, 1961/1976; Kálmán 1966/1989; Imre 1971; Szabó 1981; Kiss szerk. 2001.