Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvérintkezés
244 Szabómihály Gizella -Lanstyák István Vancóné Kremmer Ildikó - Simon Szabolcs Ami a szlovák nyelvművelőknek az idegen szavakkal kapcsolatos álláspontját illeti, az ún. germanizmusok kérdése főleg a XIX. században és esetleg a XX. század elején volt téma3, a szlovák nyelvművelők főként a bohemizmusok ellen küzdöttek és küzdenek, újabban pedig az angol szavak térhódítása ellen emelik fel szavukat (1. pl. Považaj 1995; Kačala 1998: 74). A görög-latin eredetű nemzetközi szavak beáramlását a szlovák nyelv modernizálódásának, internacionalizálódásának egyik jegyeként értékelik (Mistrík 1973; 1983: 52-53), a „szükséges”, adekvát szlovák megfelelővel nem rendelkező szavak és kifejezések átvételét támogatják (Kačala 1998: 52), ebből következően nem erőltetik lefordításukat. A szlovákban használatos idegen eredetű szavak egy részének nincs egyszavas (vagy nem körülírásos) szlovák megfelelője, ilyenek pl. absolvent (abszolvens4 5 valamely tanfolyamot, főiskolát sikerrel elvégzett hallgató’), agentúra (agentúra ’ügynökség’), opozícia (oppozíció ’ellenzék’), prezident (prezidens ’az állam elnöke’, ’részvénytársaság elnöke’ stb.), iniciatíva (iniciatíva ’kezdeményezés’), privatizácia5 (privatizáció, ’magánosítás’), advokát (advokát ’ügyvéd’), formulár (formuláré ’űrlap, formanyomtatvány’), inšpektor (inspektor ’felügyelő, ellenőr’), aktualizovať (aktualizál ’időszerűsít’), inventár (inventár, inventárium ’leltár’), líder (leader ’vezető, pártvezér’), míting (meeting ’nagygyűlés, lakossági fó - rum’) stb. A szlovákban elterjedt idegen szavak jelentős részének természetesen van szlovák megfelelője, e csoporton belül is azonban nagy számban találhatók olyanok, melyek esetében az idegen változat a gyakoribb (pl. a sajtóban): premiér : predseda vlády (premier, ’miniszterelnök, kormányfő’), štartovať : začať niečo (startol ’rajtol’ - nem csupán sportrendezvényen), akcionár : podielnik (akcionárius ’részvényes’), absencia : neprítomnosť (abszencia ’hiányzás’), abdikovať : vzdať sa moci, funkcie (abdikáció ’lemond, leköszön a hivataláról, visszalép’) stb. A magyar anyanyelvű beszélő számára egy szlovák szöveg „idegenszerübbnek” hat, mint egy hasonló témájú magyar, mivel a felvilágosodás óta folyó szómagyarítás és a nyelvművelésünket jellemző purista szemlélet miatt egy bármilyen magyar (a szigorúan vett tudományos írásokat leszámítva) szövegben kevesebb az idegen szó, mint egy szlovákban.6 A szlovák szövegek idegen elemekkel való „telítettsége” azzal is összefügg, hogy az aránylag gyakori, a mindennapi élettel (közélet, szakma, hivatalos kapcsolattartás stb.) összefüggő fogalmak megnevezése között is sok a szlovák szinonimával nem rendelkező idegen szó; a már említetteken kívül ide tartoznak pl. faktúra (faktúra ’áruszámla’), referent (referens ’előadó’), technika/ technický (technika, technikai ’műszaki’), kultúra (kultúra ’művelődés’), prax (praxis ’gyakorlat’), personál (’egy cég alkalmazottai, személyzet’), materiál (matéria, ’anyag, nyersanyag’), polícia (’rendőrség’) stb. A mai szlovák nyelvben számos olyan idegen szó eleven, mely a magyarban már elavult, mivel a mindennapos használatból magyar megfelelője régen kiszorította (pl. rekreácia ’üdülés’, penzia ’<öregségi> nyugdíj’) stb. 1.3. Az idegen szavakkal nyelvművelőink a szlovákiai magyar nyelvhasználatban megfi-3. P. Dobšinský például a Pešťbudínske vedomosti lapban (1865-ben) a szlovák nyelvnek a német hatástól való megtisztítását („némettelenítését”) hangsúlyozza (idézi Blanár 1974: 59). 4. A zárójelben az Idegen szavak és kifejezések kéziszótárában (Bakos 1994) megadott formát, az idegen szó magyar megfelelőjét, illetve jelentését tüntetjük fel. Ha a szlovákban a szónak más jelentése (is) van, akkor azt közöljük. 5. A posúkromnenie (magyarra megmagánosítás-ként fordíthatnánk) szóra mint a privatizácia (privatizáció) szlovák megfelelőjére egyelőre egyetlen írott (a sajtóból származó) adatunk van. 6. A szlovák napisajtóból véletlenszerűen kiválasztott különféle témájú szövegekben (10.000 tartalmas szónyi anyagot vizsgálva) a tartalmas szavak 16%-a idegen szó, az egyetlen szlovákiai magyar napilap, az Új Szó saját anyagaiban ez az arány 11%, az Új Szóban megjelent MTl-anyagokban pedig 8% (saját 1998-as adataink).
