Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvjárások
Vélekedések a nyelvről egy nyelvcserehelyzetben lévő közösségben 239 7. ábra. Ön szerint 50 év múlva itt a faluban hogyan fogják beszélni a magyar nyelvet? (N=78) (26) (10) csoport (17) (25) ■ szebben, mint most üúgy, mint most Driem fognak magyarul beszélni Ezt az egyik fiatal adatközlő ezt így fogalmazta meg: Sajnálnám, ha kiveszne, mert már nem tudnám elképzelni, és furcsa lenne, ha az idősebbek nem sugdosnának a hátam mögött magyarul. A szlovák nyelvváltozattal kapcsolatban említettük, hogy az adatközlők többsége azt nem tartja sajátos nyelvjárásnak. Valószínűleg emiatt a magyar válaszadók többsége (29/36= 80,55%) nem sajnálná, ha kiveszne, mert nem eredeti, nem specifikus, mert ilyen nyelvjárás nincs, mert szlovákul úgyis fognak itt beszélni. A szlovák anyanyelvűek többsége (64,28%) viszont sajnálná, ha kiveszne a nagyhindi szlovák nyelvjárás. A magyarok és szlovákok együttéléséről Nagyhinden ugyanazt tapasztaltam, mint Borbély Anna (2001) a kétegyházi románok és magyarok körében. Nevezetesen, hogy a ma - gyarok és a szlovákok jól élnek együtt. Kidé - rült, hogy a békés együttélésnek egyik fontos feltétele a szlovák nyelv ismerete. Ez nemcsak a szlovákok, hanem a magyarok számára is fontos. A nyelvi presztízs a nagyhindi szlovák nyelvváltozat köznyelvhez hasonló jellegéből adódik. Az eddigi adatokból az is kiderült, hogy a szlovákok többsége ért magyarul, de beszélni csak kevesebben hajlandók. A magyar nyelvhasználatot a legtöbben az idősekkel való kommunikációval azonosítják, ezt megszokottnak tekintik, nem látnak benne kivetnivalót, és érzelmileg is bizonyos szinten kötődnek hozzá. Ezt az bizonyítja, hogy a szlovákok döntő része is sajnálná, ha kiveszne a magyar nyelvjárás Nagyhinden. A nyelvi konfliktusokra éppen e békés együttélés látszata miatt nem kérdeztem rá kérdőívemben. Az interjúk során azonban néhány adatközlőm rávilágított az egyházi élet nyelvhasználatában újabban felbukkanó sérelmeikre. A templomi nyelvhasználat az a nyilvános színtér, ahol közösségi szinten még él a magyar nyelv Nagyhinden. A szlovák hívek közül néhány an nem akarják a vasárnapi vegyes nyelvű szentmisét, arra hivatkozva, hogy a fiatalok nem akarnak akkor templomba menni, ha ott olyan mise van, melyen magyarul is elhangzik valami. Egyik magyar anyanyelvű és nemzetiségű adatközlőm (56 éves középiskolai végzettségű férfi) az interjú során ezt az időszerű konfliktust és a hozzá kapcsolódó önfeladónak nevezhető attitűdöt a következőképp tolmácsolta:
