Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvjárások
224 Presinszky Károly jelentkezett szóvégen is az illabiális é-zés a nyelvatlasz nagyhindi adatai között. Ebből négy esetben az illabialitás nem a köznyelvi, hanem a nyelvjárás sajátos labiális alakjaihoz viszonyítva következett be (ínekő > íneké ’énekel’, visző > viszé ’viszel’, <söpröl> söprő > sëpré ’söpörsz’, <tëngôl> tëngô >tëngé ’tengely’). Az illabiális alakok közül kettő kizárólagos, hét archaizmus, egy pedig egyenrangú változat volt a labiális alakok mellett. A vizsgált példák közül jelenleg egyik sem él Nagyhinden. A Nyitra-vidék egyes falvaiban azonban még manapság is hallható a íneké ’énekel’, viszé ’viszel’ alak (Sándor 2004: 164, 168). A vizsgált fonetikai helyzetben a szlovák nyelvben is gyakori az é, így mind a kontaktushatás, mind a környékbeli nyelvjárások hangtani sajátosságai erősíthették volna Nagyhinden a tárgyalt jelenséget. Illabiális é-zés (az ő helyén) abszolút szóvégen a következő adatokban bukkant föl: tété ’tető’, lepedé ’lepedő’, jeddzé ’jegyző’, szitàkëté ’szitakötő’, érdé ’erdő’, stb. A illabiális é-zés szóvégi realizációjához 29 példát vizsgálhatunk. Ebből 4 esetben az illabialitás nem a köznyelvi, hanem a nyelvjárás sajátos labiális alakjaihoz viszonyítva következett be (pl. víső > visé ’vésü’). A vizsgált 29 példából a nyelvatlaszban 3 kizárólagos illabiális változatot találunk. A jelenség 16 esetben archaizmusként, 2 alkalommal ritkán használtként, 8 példában pedig egyenrangú változatként jelentkezett a labiális alakok mellett. A szóvégi illabiális é-zésre egy adat az újabb gyűjtések során is felbukkant Nagyhinden (miné nàgy a ’minő nagy, milyen nagy’ helyett). Illabiális i-zés (az ü helyén) hangsúlyos helyzetben a leggyakoribb, például a bidëss ’büdös’, file ’füle’, firiszt ’füröszt’, hivelykúj ’hüvelykujj’, rihëss ’rühes’, siket ’süket, siket’, tisszëg ’tüsszög’, izén ’üzen’, stb. szavakban. A hangsúlyos illabiális /-zést a nyelvatlasz nagyhindi adatai között 31 példában figyelhetjük meg, ebből 3 esetben nem a köznyelvi ü helyén, hanem a nyelvjárás sajátos tájszavainak hangsúlyos ü fonémája helyén (früstök > fristik ’reggeli’, gyük > gyik ’tuskó’, <fiülkás> filkás ’kétfülű kosár’). A hangsúlyos illabiális /-zés fenti 31 példájából az MNyA.-ban az illabiális alak kizárólagos változatként 9 esetben jelentkezett. A többi példában a labiális alakváltozat mellett szerepelt: 4 alkalommal a labiális alakkal egyenrangú változatként, 17 esetben archaizmusként, 1 példában pedig ritkán használtként. Újabb gyűjtések során 5 szóban figyeltem meg a hangsúlyos illabiális /-zést (fityül Tiityü 1 ’, filkás ’kétfülű kosár’, siket ’süket’, izén ’üzen’, sindisznó ’sündisznó’), melyek közül a fityül ’fütyül’ alak a nyelvatlaszban nem jelentkezett. Illabiális /-zés (az ü helyén) hangsúlytalan helyzetben ritkán jelentkezett. Ilyen példák a következők: mëgnyizzik ’megnézzük’, mëgyink ’megyünk’, ökrink ’ökrünk’, kertink ’kertünk’, kideril ’kiderül’. E példák fele archaizmus volt az atlaszban, jelenleg pedig már egyik illabiális változat sem fordul elő. Illabiális /-zés (az ű helyén) hangsúlyos helyzetben szintén gyakori. Ezt szemléltetik például a binëss ’bűnös’, firísz ’fűrész’, fiszfá ’fűzfa’, fihet ’füvet’, gyíré ’gyűrű’, gyíszé ’gyűszű’, hivës ’hűvös’, míhely ’műhely’, nyív ’nyű’ szavak. A hangsúlyos illabiális /-zés a nyelvatlasz nagyhindi adatai között 19 példában figyelhető meg, ebből 3 esetben nem a köznyelvi ű helyén, hanem a nyelvjárás sajátos tájszavainak hangsúlyos ü fonémája helyén (<nyűv> nyív ’nyü’, aminek nyelvjárási jelentése ’kukac’, szűrő > szíré ’szérű’, gyűsz > gyísz ’jössz’), három esetben pedig a köznyelvi rövid ü helyén ( ki lié, kíllő ’küllő’, kísö, kísé ’külsö', fihet ’füvet’). A hangsúlyos illabiális /-zés fenti 18 példájából a MNyA.-ban az illabiális alak kizárólagos változatként 4 esetben jelentkezett. A többi példában a labiális alakváltozat mellett szerepelt: 4 alkalommal a labiális alakkal egyenrangú változatként, 9 esetben archaizmusként, 1 példában pedig ritkán használtként. Újabb gyűjtések során 4 példában jelentkezett a hangsúlyos illabiális /zés (firísz ’fűrész’, fiszfá ’ fűzfa’, kíső, kilső ’külső’, nyív ’ kukac’), melyek közül a kilső ’külső’ adatot a nyelvatlasz nem tartalmazza.
