Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvjárások
A szlovákiai magyar nyelvjárások területi egységei 217 görbítitek, szakitni ~ szakitnak. 5. A -ból/-ből, - ról/-ről, -tól/-től ragok -búi /-bűi, rúl/-rűl, -túl/tűl alakúak. 6. A családi helyhatározóragok közül a -nulf-nül ’-éktóľ jelentésben használatos. A hová? kérdésre felelő családi helyhatározórag az -éknál: Sándoréiknál ’Sándorékhoz’ megyek. 7. Az ungi nyelvjárásban általánosak a mondi, tudi, vári-féle igealakok. 8. Elterjedtek az ő leszen, teszen, viszen, megyen alakok is. 9. A régióra jellemző a lássa, taníccsa felszólító módú alakok kijelentő módban való használata, s ez nemcsak az említett t végű igéket érinti, mert kijelentő módban az alábbi felszólító módú igék is használatosak: ájjunk ’állunk/álljunk’, mennyünk 'megyünk/menjünk’. 10. Az ikes igék ragozása iktelen (eszek, iszok), de az udvarias felszólító módban az iktelen igék ikes ragozása is előfordul: üjjík le, ne mennyik el. HIVATKOZÁSOK Bárdos Gyula 1982. A szenei ö-zö nyelvjárás hangtani és alaktani leírása. Szakdolgozat. Pozsony: Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke. Cs. Nagy Lajos 2003. Lexikológiai vizsgálatok Medvesalján. Komárom - Dunaszerdahely: Fórum Kisebbségkutató Intézet - Lilium Aurum Könyvkiadó. Danczi Villebald 1939. A kürti nyelvjárás hangtana, fonetikai és fonológiai vizsgálata. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. A Magyar Nyelvtudományi Társa - ság Kiadványai 48. Imre Samu 1971. ^4 mai magyar nyelvjárások rendszere. Budapest: Akadémiai Kiadó. Juhász Dezső 2001. A nyelvjárási régiók. Kiss Jenő (szerk.) Magyar dialektológia. Buda - pest: Osiris Kiadó. 262-324. Kálmán Béla 1966. Nyelvjárásaink. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Kocsis Károly 1990. Elcsatoltak. Magyarok a szomszéd államokban. Budapest: TIT. Kocsis Károly - Kocsis-Hodosi Eszter 1998. Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin. Budapest: Geographical Research Institute-Minority Studies Programme. Kožík Diana 2006a. A szenei ö-zés tegnap és ma (és holnap?) Fórum Társadalomtudományi Szemle VIII/3, 169-182. Kožík Diana 2006b. A szenei ö-ző nyelvjárás. Egy felvidéki magyar nyelvjárássziget többszempontú vizsgálata. Doktori (PhD) értekezés. Budapest: ELTE. Kulcsámé Sz. Zsuzsa 1978. Ö-zés a Pozsony vidéki szenei nyelvjárásban. Magyar Nyelv 74, 229-237. Lanstyák István 1989. A Szene környéki nyelvjárás független labiális ö-zésének néhány kérdése. Tóth Károly (szerk.) Új Mindenes Gyűjtemény 8. Bratislava: Madách Könyvkiadó. 155-170. Lanstyák István 1992. Az alakváltozatok földrajzi és gyakorisági eloszlásának összefüggéseiről (a Csallóköz és a Mátyusfold nyelvjárási anyaga alapján). Kontra Miklós (szerk.) Társadalmi és területi változatok a magyar nyelvben. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete. Linguistica, Series A, Studia et Dissertatines, 9. Liszka József 2002. A szlovákiai magyarok néprajza. Budapest: Osiris Kiadó, Dunaszerdahely: Lilium Aurum Kiadó. Menyhárt József - Presinszky Károly - Sándor Anna 2009. Szlovákiai magyar nyelvjárások. Nyitra: Konstantin Filozófus Egyetem. Presinszky Károly 2008. A nagyhindi nyelvjárás és nyelvhasználat. Nyitra: Konstantin Filozófus Egyetem. Sándor Anna 2004. A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasza. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó. Zelliger Erzsébet 1988. Településtörténeti kérdések a szóföldrajz tükrében. Kiss Jenő - Szűts László (szerk.) A magyar nyelv rétegződése. I—II. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1029-1040.
