Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői

Nagybetüsítések a szlovákiai magyar írásgyakorlatban 157 ka. Kivételt csupán a külföldi újságok, hetila­pok, folyóiratok képeznek, ezeknek címét az eredeti írásmódnak megfelelően jelöli: New York Times, Le Monde. Az írás bizonyos esetekben azonban többre képes, mint a beszéd. A kis- és nagybetűk tuda­tos váltakoztatása az állandó címekben a nyelv­­használat tudatosságát mutatja, többnyire új értelmi jelenségeket sugallva: ArtFALatok MorphoLogic A többkötetes művek címének és a sorozatok címének írására azonban nem kínál megoldást az akadémiai helyesírás. Némi eligazítást nyújt a Magyar Nyelvőr szerkesztőségének a kézira­tok formájáról szóló tájékoztatója, amely a mintaként szolgáló bibliográfiai részletekben az Akh. 198. pontját követve csak a címek első szavának nagy kezdőbetüs írását javasolja (Akh. 1996: 121-123). A szlovákiai magyar írásgyakorlat ez esetben is a nagybetűsítést részesíti előnyben: Magyar Értelmező Kéziszótár I. Nyelvművelő Kézikönyv /-//. Gyurcsó István Alapítvány Könyvek Vámbéry Könyvek Csallóközi Kiskönyvtár Népismereti Könyvtár 7. 2.6. Nagybetűsítés az ételek és italok nevében A gyártmányoknak, termékeknek, készítmény­eknek márkanévként használt elnevezését, annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: Opel Astra (személygépkocsi), Vademecum (fogkrém). Ha a márkanév után tájékoztatás­képpen kiírjuk a típust, a dolgot jelentő szót is, azt már kisbetűvel kezdjük: Lux szappan, Rajo narancsital (Akh. 193-194). A szlovák akadé­miai helyesírás szerint a gyártmányok, termé­kek márkanévként használt elnevezésének minden eleme nagy kezdőbetűs, pl: Škoda Felicia, Volkswagen Passat. Az étel- és italne­veket azonban a szlovák közneveknek tekinti, s helyesírásukra csak akkor tér ki, ha azok tulaj­­donnévi eredetűek, pl.: ementál, eidam, koňak (1.3.3. szabálypont, 6. alpont). Ét- és itallapokban főként akkor okoz gon­dot a tulajdonnév terjedelmének meghatározá­sa, ha sok benne az idegen eredetű szó vagy a fantázianévi elem (Zimányi 1996: 75). Ilyen szövegkörnyezetben a nagybetűs írásmód a jel­lemző: Pizza Origó Pizza Vegetariána Pizza Margharita Pizza Maestro Badacsonyi Olaszrizling Badacsonyi Szürkebarát Cabernet Francia Rosé Debrői Hárslevelű Egri Bikavér Soproni kékfrankos Vodka - Absolut Vodka - Finlandia Vodka - Smirnoff Gin - Beefeater Unicum Zwack Zlatý Bažant Zlatý bažant (10 %) 3. ÖSSZEGZÉS A nagybetűsítésnek nevezett jelenség a legkü­lönbözőbb helyzetekben tűnik föl. Az okok megnevezésekor sok mindenre hivatkozha­tunk: a szabályok hiányos ismeretére vagy fél­reértelmezésére, esetleg semmibevételére is (lásd Zimányi 1996). A szlovák és a magyar akadémiai helyesírás egyes pontjainak össze­vető vizsgálata azt bizonyítja, hogy a szlová­kiai magyar írásgyakorlókat a tulajdonnevek vagy a tulajdonnévnek vélt elnevezések írása­kor nem befolyásolja a szlovák helyesírás. A példaanyagot tanulmányozva általában nem beszélhetünk egyszeri vagy tudatlanságból fakadó helyesírási hibákról, hiszen a változá­

Next

/
Thumbnails
Contents