Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)

Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői

152 Misad Katalin republiky. Az intézménynevek szlovákiai magyar írásgyakorlatát inkább a magyar, mint a szlovák helyesírás ide vonatkozó szabályai befolyásolják, tehát a tulajdonnév kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi. Bizonytalanságot főként az intézmények működési helyére utaló -i képzős melléknévi jelzők írásában láthatunk (az Akh. szerint ezek a jelzők nyilvánvalóan alkalmiak, tehát a név­nek nem részei): Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ somorjai Városi Művelődési Ház helyi Művelődési Ház dunaszerdahelyi Városi Egészségvédelmi Központ Csallóközi Népművelési Központ Csallóközi Könyvtár (máshol: Csallóközi könyvtár) somorjai Városi Könyvtár Gramma Nyelvi Iroda (máshol: Gramma nyelvi iroda) Annak ellenére, hogy az alapítványok és a pár­tok neve csupán az Akh. 1994-es lenyomatában került az intézménynevek közé, írásukat sokkal nagyobb következetesség jellemzi, mint a többi intézménynévét. Az alábbi példasor szinte egy­séges írásképe arra utal, hogy a köztudat - talán érezve e társulások rendeltetéséne fontosságát - minden mérlegelés nélkül intézményeknek tekinti, s ezért nagybetűvel emeli ki őket: Kalligram Alapítvány Márai Sándor Alapítvány (máshol: Márai Sándor alapítvány) Gyurcsó István Alapítvány Pro Ratio Alapítvány Pro Űrbe Alapítvány Immortal Alapítvány Dunaszerdahely és Vidéke Polgári Társulás Kis-Duna Régió Polgári Társulás Vámbéry Polgári Társulás A Városért Polgári Társulás (újabban: Városunkért Polgári Társulás) Somorja és Vidéke Kulturális Társulás Gábriel Polgári Társulás Mentálisan Sérülteket Segítő Társulás Somorjai Reformkor Csallóköziek Baráti Köre Bár a rendszerváltás óta sok új szó, kifejezés, intézménynév jött használatba, amelyek helyet kértek maguknak a szabályzatban (Akh. 1994: 5), a szerzők továbbra sem foglalkoznak a kul­turális életnek általában önszerveződésből működő, több-kevesebb emberből álló új kele­tű egységeinek, elnevezéseinek írásmódjával (vő. Misad 2006: 86-87). Felmerül tehát a kér­dés: hogyan értelmezzük az énekkarok, kóru­sok, bábcsoportok, színjátszó csoportok és körök, együttesek stb. neveit? Az intézményne­vek vagy az intézménynévszerű alakulatok helyesírására vonatkozó szabálypontokat vegyük figyelembe a lejegyzésükkor? A szlo­vák helyesírási szabályzat ez esetben is egyér­telműen fogalmaz: az 1.3.3. szabálypont 7. alpontja szerint az együttesek, ének- és tánc­csoportok nevében csak a többelemű elnevezés első tagját kezdjük nagybetűvel, pl.: Slovenský komorný orchester, Malokarpatská kapela. Az alábbi szlovákiai magyar példák azt bizonyít­ják, hogy a legfőbb gondot az ilyen típusú meg­nevezések írásában a tulajdonnév terjedelmé­nek meghatározása okozza: Kék Duna vegyeskar Kis Csali Zenekar Csalló néptáncegyüttes Szőttes Kamara Néptáncegyüttes Jánosi Együttes Sárközi népzenei együttes (a) Csemadok Vegyes Eneklőcsoportja Nagycétényi vegyes éneklőcsoport Nyárasdi női népdalkor Nagyabonyi Népdalkor Ecsi Népdalkor és Citeraegyüttes Nagygéresi Vadóc színjátszó csoport Komáromi Egyszervani komédiások színját­szó csoport Dunaszerdahelyi Fókusz Gyermekszínpad

Next

/
Thumbnails
Contents