Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - A magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
Standardtól eltérő helyesírási formák... 137 kiai sajtónyelvi példák azt bizonyítják, hogy a legfőbb gondot az ilyen típusú megnevezések írásában a tulajdonnév terjedelmének meghatározása okozza (mivel az akadémiai szabályozás a csoportok neveit illetően nem egyértelmű, ez esetben eltekintünk a standard forma közlésétől): Kék Duna vegyeskar Kis Csali Zenekar Szőttes Kamara Néptáncegyüttes Jánosi Együttes Sárközi népzenei együttes Flaming Shoes Irtánc-együttes a Csemadok Vegyes Eneklőcsoportja Nagycétényi vegyes éneklőcsoport Nyárasdi női népdalkor Nagyabonyi Népdalkor Ecsi Népdalkor és Citeraegyüttes Nagygéresi Vadóc színjátszó csoport Komáromi Egyszervani komédiások színjátszó csoport Dunaszerdahelyi Fókusz Gyermekszínpad Galántai Fabula bábcsoport a párkányi Kuckó Bábcsoport Besztercebányai Tánckör Besztercebányai táncstúdió Csallóközi Íjászok Ipolysági városvédők 2.1.4. Intézménynévszerű megjelölések A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadása a 190. pontban elkülöníti az intézménynévszerű megjelöléseket az intézménynevektől. Eszerint a pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők stb. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Ezekben a csak intézménynévszerü megjelölésekben a tulajdonnévi, illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk, az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk; pl.: Lux mozi, Hét Törpe cukrászda. Más kiadványok - mint pl. A földrajzi nevek helyesírása c. szabályzat — szerint azonban a használó szándékától függően egyes ilyen alakulatok intézménynévként is írhatók: Kis Rabló Étterem, Pacsirta Csárda, Tátra Mozi (Fábián-Földi-Hőnyi 1998: 51). Az Osiris Kiadó Helyesírás című kötete azokat az intézményneveket, amelyekben - a szabályzat értelmében — kevésbé érvényesül az intézménynévi jelleg, a vegyes írásmódú intézménynevekhez sorolja ugyan, a feltüntetett példák között azonban nem találunk olyat, amely eltérne az akadémiai szabályzat intézménynévszerű megjelöléseinek írásmódjától (Laczkó- Mártonfi 2004: 220). A szlovákban az intézménynévszerű megjelölések elsősorban szerkezetükben különböznek magyar megfelelőiktől: a szintagma első eleme ugyanis itt nem a jelző, hanem a jelzett szó, pl.: hotel Devín (= Dévény Szálló), kino Tatra (= Tátra mozi), kvetinárstvo Iris (= írisz virágbolt) (1.3.3. szabálypont, 9. alpont). Az elnevezés közszói elemét a szlovák csak abban az esetben írja nagybetűvel, ha feliratként szerepel. Az alábbi példák azt mutatják, hogy a szlovákiai magyar írásgyakorlat általában eltér az akadémiai helyesírásban foglaltaktól: mind az üzletek és vendéglátó-ipari egységek kiírásaiban, mind nyomtatásban nagy kezdőbetűs a tulajdonnév értelmezését elősegítő köznévi tag is, vagy legalább ingadozást mutat: Ajka Esküvői szalon B& B menyasszonyiruha-szalon Alex Cipőbolt Iris Virágszalon Gerbera virágbolt Vámbéry Irodalmi Kávéház (máshol: Vámbéry irodalmi kávéház) Fortuna kávéház Budapest Kávéház Viktória Gyógyszertár Cobra Gyógyszertár Balkán Fagyizó Erika cukrászda Andrea Shop Détári Shop MUSIC Shop
