Szabómihály Gizella - Lanstyák István (szerk.): Magyarok Szlovákiában VII. Nyelv - Magyarok Szlovákiában 7. (Somorja, 2011)
Tanulmányok - Nyelvi jogok, nyelvpolitika
12 Szabómihály Gizella Gyurcsík 1996, 1998; Gyurícsek - Kvarda 1999; Jarábik-Tokár 2003; Lancz 2011; Lanstyák 1998, 1999; Priklerová szerk. 1999; Szabómihály 2000/2002, 2002a, 2002b, 2003, 2006, 2007, 2009; Vogl 2009, 2010; Zalabai 1995)2, ezért ebben a tanulmányban elsősorban a jogszabályok hátterében álló szlovák nyelvpolitikával és a nemzetközi szervezeteknek (elsősorban az Európa Tanácsnak) a jogalkotásra gyakorolt hatásával foglalkozom. Ugyanis ezek ismeretében jobban értelmezhetőek mind maguk a törvények, mind pedig - aktuálisan, de hosszabb távon is - a szlovákiai kisebbségek nyelvhasználati lehetőségei. 2. AZ ÁLLAMNYELV SZEREPÉNEK HANGSÚLYOZÁSA MINT A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁNI NYELVPOLITIKA „ALAPKÖVE” A szlovák nyelvpolitika alapvető irányát már a hivatalos nyelvről szóló 1990-es törvény megalapozta (a törvényről bővebben Berényi 1994; Gyönyör 1993a). Az Andrássy György-féle osztályozás szerint (Andrássy 1998) Szlovákia a B-típusú államok sorába tartozik: a hivatalos nyelv (pontosabban az államnyelv) a többségi nyelv, s bár a kisebbségi nyelvek egyike sem hivatalos nyelv, a kisebbségek nyelvhasználata jogilag szabályozott. Egyúttal azonban az államnyelvtörvény értelmében a szlovák nyelv elsőbbséget élvez minden más nyelvvel szemben, s úgy tűnik, ezen az egyoldalú helyzeten valójában egyetlen kormányzat sem kiván változtatni. Az államnyelvtörvény 1995-ös elfogadása (és egyáltalán ilyen szövegű törvény elfogadása) a szlovák államjogi felfogás logikus következménye: az 1992-es parlamenti választások győztesei ki kívántak lépni a csehszlovák államszövetségből, és a jövendő államot a szlovákok nemzeti államaként képzelték el. Ez a cél fogalmazódik meg a függetlenségi nyilatkozatban, majd pedig az Alkotmányban is: egyrészt a preambulumban, majd pedig közvetetten a 6. szakaszban, amely a szlovák nyelvet határozza meg a Szlovák Köztársaság államnyelveként. A nemzetállami koncepció érvényesítése tehát azt jelentette, hogy a szlovák nemzeti jelképek és attribútumok - a himnusz, a címer és nem utolsósorban a nyelv - az állami jelképek és attribútumok rangjára emelkedtek (Kusý 1998: 194). Az 1995-ben hivatalba lépett Mečiar-kormány programnyilatkozatában pedig a szlovák nemzeti érdekek érvényesülésének „fontos feltételeként” fogalmazódik meg az államnyelv védelme, amely az elfogadandó államnyelvtörvény fő célja. Az 1995-ben elfogadott államnyelvtörvény s későbbi tervezett módosításai3, valamint a 2009-es módosítás a már idézett preambulum szellemében a szlovák nyelvet a szlovák nemzet fő ismertetőjegyeként, az állami szuverenitás kifejezőjeként értelmezik, amely emiatt kommunikációs eszköz funkciójában is előnyt élvez más nyelvekkel szemben. Ez a gondolat, 2. A nyelvhasználatot szabályozó jogszabályokat 1. Lanstyák-Szabómihály 2002; valamint aktualizálva a www.jogsegély.sk honlapon. Egyéb, a kisebbségeket is érintő jogszabályok elérhetők a Fórum Kisebbségkutató Intézet honlapján (www.foruminst.sk) Ugyanerről a honlapról, valamint a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának honlapjáról letölthető a A nyelvi jogok Szlovákiában - anyanyelv-használati útmutató (http://www.kerekasztal.org/downloads/publikaciok/). A jogszabályokat fokozatosan közli majd a Pro Cívis Társulás gondozásában megjelenő Önkormányzati Szemle is. 3. Az államnyelvtörvényt 2009-ig négyszer módosították: az Alkotmánybíróság 260/1997 szám alatt kihirdetett határozatával a csak szlovák nyelvű állampolgári beadványokról rendelkező 3. § (5) bek. hatályát vesztette; az 1999. évi 5. sz. tv. értelmében újra lehetővé vált a kisebbségi nyelven oktató iskolákban az oktatási dokumentáció kétnyelvű vezetése; az 1999. évi 184. sz. tv. hatályon kívül helyezte a pénzbírságokról rendelkező 10. szakaszt; a 2007. évi 24. sz. tv. értelmében a különböző információs rendszerekben a szlovák mellett más nyelv is használható. Ez utóbbi esetben a cégbírósági nyilvántartás párhuzamos angol nyelvű változatának az engedélyezéséről volt szó. Amint látható, ezek a módosítások a kisebbségek szempontjából enyhítettek a törvényen, a 2004—2005-ben tervezett, de kormányszinten leállított módosítások viszont a 2009-es módosításhoz hasonló szelleműek voltak, vagyis a szlovák nyelvhasználat nyilvános használatának kiterjesztése volt a cél.
