Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)

IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása

398

IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása

Aki ezt a szép imádságot elmondja Este lefektébe, reggel fölkeltébe,

Hét halálos bűne megbocsáttatik. Amen.

(Nagytárkány: Petrik Ilona sz.1925. róm. kát.

Közli: Sz. Tóth 2006, 425^26)

Ami a szakrális kisemlékeket illeti, itt is elmondható, hogy elsősorban az út menti feszületek és keresztek dominálnak. A különféle kőanyagból készült objektumokból van több, miközben azért az öntöttvas feszületek is sűrűn előfordulnak. Ez utóbbiakat igen gyakran Amerikába elszármazott falubeliek állíttatták. Erről tanúskodik az egyik nagytárkányi út menti feszület hátoldalának felirata is:

E kereszt az Amerikában dolgozó nagytárkányi plébániai hivek adakozásából emeltetett

1901-ik évben

Ritkábban a különféle szentek szobrai is előfordulnak. Elsősorban Nepomuki Szent János plasztikái és a lourdes-i barlangok említendőek meg. Tudomásom szerint Szent Vendel szabadtéri szobrainak legkeletibb példánya a Kárpát-medencében Bésen található. A 18. század végéről származó, romos objektumhoz egy, a szőkébb környéken ismert mondás is társul: áll, mint Szent Vendel a bési faluvégen. Arra, hogy ez pontosan mit is takar, szabatos választ Nagytárkányban, ahol először hallottam, nem kaptam. Egy alkalommal, állítólag (bár a bésiek tagadják), amikor a marhavész nagy károkat okozott az állatállományban, a szobrot büntetésből megfordították. Amennyiben mégis igaz lenne, akkor a főleg (ám nem kizárólag!) Szent Orbán kultuszához kapcsolódó, a szobrok rituális jutalmazása-büntetése jelenségkörrel lehetne dolgunk (további részletekkel lásd: Liszka 2007e).

Öntöttvasból készült üt menti feszület méretarányos rajza. Nagytárkány (ifj. Liszka József munkája)