Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása
254 IV. A népi kultúra táj i-történeti tagolódása nyozzék. Ily nyilvános eljárásnak az elmaradottabb gazdák, s aratókra nézve az a jó oldala van, hogy gyakorta hallván az aratásnak már egy, már másik gazdánál történt munka-bevégzést: verseny vágy ébred fel bennök, mely az aratási munkát részükről is sietteti. Az eltakarított koszorú magja vetésidejében kicsépeltetvén, a többi búzával elvettetik. A megtisztelt gazda iparkodik kitenni magáért jó áldomással, melyet a takarók áldás-kívánatok közt jó kedvvel elköltenek. Sok régi patriarchális gazda-szokás elmúlt már szükségkép minálunk. Ez idő szerint nem köt többé a gazda ajándék húszast a vetést megkezdő béres vetőlepedőjének szarvvégébe, mert hát nagy okok elvetették több év előtt a húszast, s a hoszszan tartó szárazság miatt az sem tud kikelni. Azonban e sorokban leírt aratáskörüli szokás sok helyen maiglan is fennáll. (Vasárnapi Újság 1863/32, 286) Az őszi ünnepkör jeles napjai közül kiemelendő a halottak napjához kapcsolódó, az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb teret hódító Halloween. A jelenségkör a vizsgált térségben a helyi hagyományban korábban is meglevő őszi töklámpás-készítés és a különféle telekommunikációs csatornákon át megismert Halloween ötvöződéséből alakult ki (Bagin 2006). A naptári ünnepek közül a karácsonyi ünnepkörre itt is a rengeteg jósló praktika, illetve a következő esztendő bőségére való felkészülés a jellemző. Szent András napján (november 30.) Szőgyénben a férjhez menés előtt lányok lefekvés előtt (miután az egész napot végigböj tölték) tréfás imát mondtak el: Agyláb léplek, Szent András kérlek, mondd meg nekem kegyesen, ki lesz az én kedvesem. A Luca-napi alakoskodás (december 13.) egykori meglétét és napjainkig való továbbélését Fehérváry Magdának a zömében református Halottak napja környékén kiállított töklámpások. Dunaradvány (L. Juhász Ilona felv. 2010)
