Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása
Vág és Garam köze 249 farkaskeresztfa története. Vö.: Liszka 1993d). Formailag az út menti kereszteknek gyakorlatilag megfelelnek a temetői nagykeresztek. Ezekből egy-egy nagyobb település temetőjében (pl. Bagotán, Köbölkúton, Kürtön, Udvardon) több is található. Azon református többségű településeken, ahol római katolikus kisebbség is lakik, általában csak a temetőben áll egy temetői nagykereszt. Búcson, római katolikus templom híján e keresztnél tartanak a nagyobb egyházi ünnepek alkalmával istentiszteletet. A szentek szobrai között Szent Flórián és Vendel (vö. Liszka 1994i), valamint Nepomuki Szent János plasztikái dominálnak (vö. Liszka 2002d). A Szűz Mária- és a Szentháromságszobrok is elterjedtek (vö. Liszka 2010). A kevésbé gyakori szentábrázolások közül mint érdekesség megemlíthető néhány szép Szent Anna-szobor (Marcelháza, Nagykér). Külön ki kell emelni a térség viszonylatában Szent Orbán kultuszát, a szőlőhegyeken található szobraihoz, kápolnáihoz kapcsolódó szokásanyagot. A továbbiakban röviden a Vág és Garam közti terület Orbán-kultuszának jellemzőit tekintem tehát át. Nagykéren ma a szőlőhegyre vezető utak mentén két Szent Orbánszobor is áll. A régebbit a 19. század elején községi alapítványok költségén állíttatták (Szőke 1993, 140). Az 1950-es évekig Orbán napján vagy az azt követő vasárnap délután körmenetet (proseció) szerveztek Urbánkához. Ekkorra a szobrot szépen felvirágozták, Urbánka kezébe egy gyümölccsel terhes, szép cseresznyefaágat adtak. A szobornál a pap litániát celebrált, és amolyan népünnepéllyel ért véget a proseció. Időközben ez a szobor egy magántelekre került, s amikor az 1989-es változások után ismét lehetővé vált körmenetek szervezése, a szobor elhelyezése akadályozta ezt meg. Ezért 1994-ben a másik, szőlőhegyre vezető út mellett egy újabb (a régi másolata!) Orbánszobrot állíttattak. Azóta már ide rendezik meg az Orbán-napi körmenetet. 18. századi kálvária-részlet. Párkány (Liszka József felv. 2009)