Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása
204 IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása kát, jó ismerősöket, hogy meghívja őket a lakodalomba. A nagy napra való készülődés már az előző hét csütörtökjén megkezdődött. Először a levestésztát készítették el, majd a kulcsos kalácsot. Nádszegen kúcsos lepénynek mondták ezt a tésztaféleséget, amely kelt tésztából készült, töltelék nélkül. A megkelt tésztából nyolc darab, hurkaszerű, 30-40 cm hosszú csíkot sodortak ki, amelyeket rácsszerüen állítottak össze, majd egy hosszabb, kilencedik csíkkal körbekerítették. A lakodalmi menetben a kulcsos kalácsot a borosüveg nyakára húzva vitték magukkal (Danter 2000, 175). Szombaton sütötték a kraflit és a cukorkalácsot, vasárnap a túrós, diós, mákos és lekváros kalácsot. Hétfőn már átrendezték a házat az ünnepségre, a legnagyobb szobából kihordták a bútort és U alakban asztalokat, padokat raktak be. A menyasszony kikérése után a menyasszony-búcsúztatóra került sor, majd a templomi szertartásra. Onnan a lakodalmas házhoz menet - ha a vőlegény vagy a menyasszony más falubéli volt - a helybeli legények kötéllel vagy lánccal elkötötték az utat (kikötötték a menyaszszonyt), amit csak váltságdíj fejében tettek aztán szabaddá. A lakodalmas házhoz is csak tréfás huzavona után engedték be a násznépet. Vágfarkasdon, kapcsolódva a helyileg szakosodott mezőgazdasági termeléshez, az út elkötésének egy sajátos, az 1940-es évek elején még élő helyi variánsa alakult ki: Vágfarkasd nagyon híres sárgarépájáról [...]. Ezt azért jegyzem meg, mert ennek a répának a lakodalmak körül is szerepe van. Esküvői szertartás után az úton hazafelé érdekes dolgok történnek. A falu közepén »átkötik« az utat. A legények szoknyába öltöznek és söprik az utat. Az út szélére kivisznek egy rozoga asztalt és erre az asztalra egy, sárgarépából készült pecsétet tesznek. Az asztalhoz ül az egyik »maskara« és kezébe veszi a »pecsétet«. Ha jön az ifjú pár, a kocsit megállítják és répával lepecsételt levelet adnak át a vőlegénynek. A vőlegény bort és pénzt ad a »maskarázóknak«, azután elvágják a kötelet és mennek tovább. (Vágfarkasd: Bakos szerk. 1942a, 42) Kéziratos vőfélykönyv részlete a 20. század közepéről. Pered (Karácsony A-l 541 ) A vacsorát a vőfély versbe szedett rigmusai kíséretében szolgálták fel itt is, majd éjfélkor került sor a menyasszonytáncra. Ezt követően a menyasszony fejének bekötése következett (részletesebben lásd: Écsy 1985. Vö. Baracskay 1942). Vacsora után a násznagy három kérdést ad fel a vőlegénynek. Ha a vőlegény nem tud e három kérdésre felelni, akkor nem viheti menyasszonyát az első táncra. Az első kérdés: Lukból jött ki luktalan. A vőlegény azt feleli, hogy - tojás. Második kérdés: Hozzál is ajándékot meg ne is, Legyen is, meg ne is. Erre is meg arra is. (Egy ember visz a hátán egy másikat. Ez a kezében két rosta között egy galambot hoz. A két rostát szétnyitja és a galamb elrepült. Tehát volt is meg nem is.) A harmadik kérdés: Hozzál egy véka aranyat.
