Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)

IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása

Mátyusföld

179

Az 1960-as években készült kockaház Pereden (L. Juhász Ilona felv. 2000)

A telkeket a 20. században már gyakorlatilag mindenütt kerítették, általában sövény- vagy deszkakeritéssel. Utóbbiakhoz olykor gazdagon faragott kapu is társult. A nagygazdák a két világháború között előszeretettel építettek - státusszimbólumként is funkcionáló - masszív kapuoszlopokat. A második világháború után, a kockaházak megjelenésével a vascsövek és huzalok, valamint bádog kombinációiból készült kerítések és kapuk terjedtek el.

3.3.1.2. Gazdálkodás

Zsákmányoló gazdálkodás

A térség zsákmányoló gazdálkodásáról inkább szórványos, egy-egy település jelenségeit bemutató adatokkal rendelkezünk. Ezek közül kiemelkedik a jókai halászatot (Görföl 1976c) és a negyedi, valamint vágfarkasdi teljes körű ismeretanyagot bemutató dolgozat (Danter 2005c; Novák 2005).

A legősibb gazdálkodási forma (a zsákmányoló vagy gyűjtögető gazdálkodás) bizonyos maradványai a vizsgált terület lakossága körében is fennmaradtak szinte napjainkig. Emberi és állati táplálkozásra, táplálkozáskiegészítésre alkalmas, vadon termő növényeket takarítottak be, vadon élő állatokat fogtak, gyógyászati célokból gyűjtögettek növényeket stb. (vö. Danter 2005c, 51-56). A továbbiakban néhány kiemelt zsákmányolási forma valamivel részletesebb bemutatására vállalkozom.

Halászat. Történeti adatok bizonyítják, hogy a halászat már a középkortól fontos szerepet játszott néhány víz menti település lakóinak életében. Egy 1206-ból származó adat alapján Negyed lakóit például a szomszédos falvak népe egyebek között a vizahalászat és a halastavak vámja miatt perelte. Ekkor már a térségben több ismert halastó létezett, amelyek minden bizonynyal a Vág holtágaiból alakultak ki (Novák 2005, 26). A negyedi szájhagyomány is meg-