Liszka József: Magyarok Szlovákiában VI. Populáris kultúra - Magyarok Szlovákiában 6. (Somorja, 2010)
IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása
158 IV. A népi kultúra táji-történeti tagolódása Kegyelem trónusa típusú Szentháromság-szobor 1777-ből. Dunaszerdahely (Liszka József felv. 2009) (Apáthyová-Rusnáková 1979; Apáthyová- Rusnáková 1987; Liszka 1986b; Liszka 1992e; Liszka 2007b; Marczell 1975; Marczell 1997; Marczell 1999) *** Vízkereszt (január 6.) napjához Csallóköz-szerte is több különféle dramatikus szokás, hiedelem kapcsolódik. Egyike a fiatal legénykék által gyakorolt háromkirályjárás volt. Három fiú, hosszú fehér ruhába (ingbe) öltözve, fejükön papírból készült koronával a bibliai Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt megjelenítve járt házról házra. Az egyikük egy hosszú botra erősített hatágú csillagot tartott a kezében, a másiknak csörgős botja volt. Ezzel a zajkeltéssel a gonosz, a betegség távoltartását akarták elérni a meglátogatott háznál (Nyékvárkony, Felbár, Süly). Általában hosszú, bibliai keretek közé helyezett köszöntő A Kegyelem trónusa út menti kereszt formájában 1881- ből. Jóka (L. Juhász Ilona felv. 2010) verset is mondtak, amiért a háziak megjutalmazták őket. (Marczell 1999, 13-15). Azokban a Duna melléki falvakban, ahol malmok is működtek, vízkereszt a molnárok napja volt. Ezt ünnepélyes templomba menettel, esti bállal ünnepelték meg egészen a 20. század közepéig (Marczell 1999, 15). A római katolikusok körében a házszentelésre is e napon került sor. Ekkor a pap, ministránsok kíséretével végigjárta a ház összes helyiségét, szenteltvízzel és tömjénnel megszentelte őket, majd a végén, szentelt gyertyával a ház bejárati ajtajának szemöldökfájára a háromkirályok kezdőbetűit körbefogva felírta a megszentelés évét: 19+G+M+B+35 A szenteléskor a háziak az asztalra feszületet, Eúzát, a búzába olykor almát tettek, „hogy a termést és a jószágot - ezt együtt életnek nevezték -ne érje veszedelem” (Marczel 1999, 15).
