Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
4. A helyi önkormányzatok szerepe a regionális fejlesztésben
44 A helyi önkormányzatok szerepe a regionális fejlesztésben lyek közül Nagymegyeren és Gútán a magyar nemzetiség aránya 80% feletti (1991-ben a számuk még 4 volt: Nagymegyer, Gúta, Dunaszerdahely, Királyhelmec), további 14 városban a magyar nemzetiség aránya pedig 50% feletti. 5000 főnél több magyar nemzetiségű lakos 17 városban, míg több mint a 10 000 főnyi magyar nemzetiségű lakosa 4 városnak van: Komárom, Pozsony, Dunaszerdahely és Érsekújvár. Az elmúlt évek alatt a magyarok számottevő térvesztése a városi környezetben ment végbe, a magyar kisebbség által lakott valamennyi városban fogyott a magyar populáció lélekszáma és részaránya egyaránt. Lélekszámban a legnagyobb fogyás Pozsonyban történt (3861 fő), míg a magyar nemzetiségűek részarányában a legnagyobb csökkenés Diószegen és Ógyallán volt (7,7%, illetve 8,0%). 4.1.2. A városok - innovációs pólusok A városi térségek és a városhálózat kedvező működésének biztosítása az EU regionális politikájának meghatározó eleme, hiszen a városi térségek képezik a fejlődés motorjait, egyben a térszerkezeti változások gerjesztői. A kohézió elvének alkalmazása szükségessé teszi, hogy a városhálózat kiegyensúlyozottan fejlődjön, ugyanakkor a városi térségek versenyképessége növekedjen (Rechnitzer 1998). A városi jellegű településekkel szemben egyre fokozottabban mutatkoznak bizonyos új igények - például hogy innovációs központként kell működniük. Az ország 65 legnagyobb városa közé a vizsgált tér 41 városa közül 18 város tartozik, ezek társadalmi és gazdasági teljesítőképessége és innovációs potenciálja nagyon eltérő jelleget mutat, valamint erős nyugat—kelet lejtő figyelhető meg. A legkedvezőbb társadalmi és gazdasági környezeti feltételekkel Dél-Szlovákia legnagyobb városa (Pozsonyt és Kassát nem számítva), Nyitra rendelkezik, amelyet Dunaszerdahely, Galánta és Szene követ; e városok a Bécs-Győr-Pozsony fejlesztési és innovációs háromszögben az elmúlt másfél évtized alatt fontos centrummá váltak. A harmadik vonalat Érsekújvár, Komárom, Léva és Vágsellye alkotja; ezek egy évtizeddel ezelőtt még erősen 8. táblázat. A vizsgált tér városainak az ország 65 legnagyobb városa között elfoglalt helye és bevételeinek alakulása 2003-ban Sorrend az országban a lakosságszám alapján Város Lakosok száma 2003. dec. 31-én Bevételek ezer Sk-ban 2003-ban 1 lakosra eső bevételek ezer Sk-ban 2003-ban Bevételek változása (%) 2003/2002 Adóbevételek ezer Sk-ban 2003-ban 1 lakosra eső adóbevételek ezer Sk-ban 2003- ban 4. Nyitra 86 580 1 094 255 12,64 41 329 652 3,81 14. Érsekújvár 41 669 404 124 9,70 34,1 138 575 3,33 15. Nagymihály 40 721 394 727 9,69 38,6 114 153 2,80 17. Léva 36 888 398 305 10,80 22,7 124216 3,37 18. Komárom 36 667 435 005 11,86 46,2 118015 3,22 25. Losonc 28 491 284 730 9,99-35,5 97 834 3,43 29. Vágsellye 24 884 310 466 12,48 57,4 69 818 2,81 30. Rimaszombat 24 446 320 467 13,11 36,4 77 492 3,17 31. Dunaszerdahely 23 582 247 671 10,50 47,7 105 032 4,45 33. T öketcrcbcs 23 085 nk nk nk nk nk 43. Rozsnyó 19321 228 839 11,84 19,3 60 879 3,15 47. Szered 17 524 183 220 10,46 17,8 51 439 2,94 49. Galánta 16 365 nk nk nk nk nk 52. Szene 15 349 155 408 10,12 27,6 57 325 3,73 56. Nagykürtös 13 884 132 071 9,51 32,7 43 237 3,11 58. Nagyröce 13 279 123 585 9,31 53,8 35 441 2,67 60. Somorja 12 432 176 184 14,17 205,7 38 592 3,10 64. Párkány 11 481 139 145 12,12-21,9 59 050 5,14 Megjegyzés: nk - nem közölték. Forrás: A Trend gazdasági hetilap (www.trend.sk) adati alapján saját számítások.
