Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
4. A helyi önkormányzatok szerepe a regionális fejlesztésben
42 A helyi önkormányzatok szerepe a regionális fejlesztésben 16. ábra. A városi lakosság részarányának megoszlása a 16 dél-szlovákiai NUTS 4 régióban és Szlovákiában Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2007. Vágsellye (24 564), Dunaszerdahely (23 519). A szlovák-magyar határ mente városszerkezetének kapcsán meg kell említeni azt, hogy a régió érintkezik az ország városszerkezetének csúcsán található Pozsonnyal (428 672 fő) és Kassával (236 093 fő); mindkét város nagy nemzetközi társadalmi és gazdasági szerepkörrel rendelkezik (Lelkes 2004f). A szlovákiai magyar kisebbség településhálózata A magyar nyelvterület (a 2001. évi népszámlálás során 520 528 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek, s ez az ország lakónépességén belül 9,7%-os részaránynak felel meg) természetes folytatódása az észak-magyarországi tájaknak. A szlovákiai magyar populáció 532 településen haladja meg a 10%-os részarányt, míg a szórványvidékeken (a településen belüli arány 10% alatti, illetve kevesebb mint 100 fő) a magyar kisebbség kevesebb mint 7%-a él. A magyar kisebbség által lakott településeknek a több mint felében a magyar lakosság részaránya 75%-nál magasabb. Az etnikai identitás megőrzése szempontjából a legkedvezőbb helyzetben a többségi (a lakosságon belül a magyar nemzetiségűek részaránya 50-80%) és abszolút többségi (a lakosságon belül a magyar nemzetiségűek részaránya 80% feletti) településeken élő 171 252, illetve 239 033 kisebbségi magyar van. A magyar nyelvterület 532 községe közül az elmúlt 10 év alatt 478-ban csökkent a magyar nemzetiségű lakosok részaránya (az apadás mindenekelőtt az asszimiláció számára írható). A csökkenés mértéke azon településeken volt nagyobb, ahol a magyar lakosság részaránya 60% alatt volt az 1991. évi népszámláláskor. A szlovákiai magyar kisebbség urbanizáltsági szintje messze elmarad az országos átlagtól: míg Szlovákia népességének közel 44%-a él vidéken, addig a magyar kisebbség esetében ez az arány meghaladja a 61%-ot. A kisebbségi magyar populáció településszerkezetének további negatív jelensége, hogy csaknem minden negyedik szlovákiai magyar az infrastrukturális ellátottság szempontjából problémás, kedvezőtlen életkörülményeket kínáló és a növekvő elvándorlás miatt elöregedő népességű 1000 főnél kisebb településeken él. Ezen települések és önkormányzataik számos problémával néznek szembe - perszonális, infrastrukturális és gazdasági gondoktól szenvednek. Elsősorban az adott települések további szociális-demográfiai jellegzetességei és a jogkörök településekre való átruházásának a folytatódó folyamata miatt a szétapró-
