Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
3. A közigazgatás szervezetrendszere
32 A közigazgatás szervezetrendszere 4. táblázat. A 2001-ben létrehozott önkormányzati kerületek alapmutatói Kerületek, Szlovákia Mutatók Terület (km2) Népesség (fö) Népsűrűség fo/ km2 Községek száma ebből városok száma Urbanizációs szint (városlakók részaránya) % Pozsonyi 2 052 601 132 292,9 73 7 83,5 Nagyszombati 4 147 553 198 133,4 251 16 49,8 Trcncséni 4 502 601 392 133,6 276 18 57,5 Nyitrai 6 344 709 350 111,8 354 15 47,6 Zsolnai 6 801 694 129 102,1 315 18 51,0 Besztercebányai 9 455 658 368 69,6 516 24 54,1 Epeijcsi 8 981 796 745 88,7 666 23 49,5 Kassai 6 752 770 508 114,1 440 17 56,4 Szlovákia 49 034 5 384 822 109,8 2 891 138 55,7 Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala, 2006. ben. A jogköreit tekintve a kerületi önkormányzat a következő területeken jut döntő szerephez egy adott régió életében: az adott kerületre kiszabott költségvetési keret elfogadása, kulturális intézmények és kulturális élet fenntartása és támogatása, régiófejlesztés (a területfejlesztési főosztályok közvetlenül felelősek a regionális fejlesztésért az adott régióban), területrendezés, idegenforgalom, határon átnyúló együttműködés, közlekedés, iskolaügy, ifjúságügy, sport, szociális ügyek, egészségügy stb. A 2002 októberében megalakult második Dzurinda-kormány az MKP javaslata ellenére nem iktatta be programjába a területi elrendezés átértékelését - bár a választási kampányban valamennyi későbbi szlovák kormánypárt ezt ígérte. A 2006. évi parlamenti választások alkalmával az MKP ismételten hangoztatta - választási programjába foglalta -, hogy a továbbiakban is támogatja Szlovákia déli területein Kis-Alföld (Duna menti) és Gömör- Nógrád önkormányzati kerület kialakítását. A közigazgatási reform kulcsfontosságú elemeként — az 515/2003. Tt. számú törvény alapján — 2004. január 1-jén megszűntek az integrált államigazgatási feladatokat végző járási hivatalok, s a korábban működő 79 járási hivatal helyett 50 körzeti hivatal jött létre. Az újonnan alakult körzeti hivatalok a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma felügyelete alá tartoznak, s tevékenységi területük az általános belügyi jogkörök ellátása, a vállalkozási regisztráció lebonyolítása, valamint a polgárvédelem vészhelyzetek esetén. A körzeti hivatalokat élén elöljárók állnak, akiket a kormány nevez ki, illetve vált le a belügyminiszter javaslata alapján. A számottevő magyar kisebbséggel rendelkező 16 dél-szlovákiai járás területét összesen 16 körzeti hivatal tevékenysége fedi le. A nevezett térben a körzetek és járások területi kiterjedése többnyire megegyező, mindössze két jelentősebb kivétel van: az Ersekújvári járás területe két körzetre lett bontva, míg a Nagyrőcei járás területe a körzeti tagolás alapján a Rimaszombati járás területén megalakult körzethez lett csatolva. Az önkormányzati önállóság második „pillére” - a jogi autonómia mellett — az önkormányzatok pénzügyi függetlensége. A szlovákiai önkormányzatok a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően egyszerre támaszkodnak saját forrásokra (adók, díjak, vagyongazdálkodásból és -eladásból származó bevételek) és állami támogatásokra (szabad és kötött felhasználású, működési és fejlesztési célú támogatások), a költségvetésüket maguk készítik és hagyják jóvá. A decentralizációs reformhoz finanszírozási reform is járul, melynek keretében a lényeges változások 2005. január 1-jétől léptek érvénybe — ezek új finanszírozási kereteket biztosítanak az önkormányzatok számára. Az önkormányzatok finanszírozási reformjában 3 törvény játszott meghatározó szerepet: => az 564/2004. Tt. számú törvény alapján a személyi jövedelemadó 70,3%-át a községek, 23,5%-át pedig a kerületi önkormányzatok kapják, a maradék az államkassza tartalékalapjába vándorol;
