Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
Függelék
FÜGGELÉK LAMPL ZSUZSANNA A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÓI SZFÉRA KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE 1989-TÓL NAPJAINKIG BEVEZETŐ A piacgazdaságban a vállalkozó a gazdasági élet egyik kulcsszereplője. Egy erős vállalkozói réteg nélkül, amelyet anyagilag független emberek alkotnak, nemcsak a gazdasági fejlődés képzelhető el nehezen, hanem a demokrácia fejlődése is. S mindez nemcsak országos szinten érvényes, hanem regionális szinten is. Ezért ha gazdaságról és régiókról beszélünk, okvetlenül beszélnünk kell a vállalkozókról. írásomban épp erre vállalkozom. Előbb a statisztikákon keresztül mutatom be a vállalkozói szféra kialakulását, majd a Fórum Kisebbségkutató Intézetben 1997-től napjainkig végzett szociológiai kutatások eredményein keresztül. Az 1997-ben végzett első kutatás egész Szlovákiában zajlott, a többi Dél-Szlovákia magyarlakta területein. Mint az már a legelején kiderült, a magyar és szlovák vállalkozó között nincsenek lényeges különbségek, ezért a tanulmányban végig vállalkozókról, vállalkozói szféráról, vállalkozói szubjektumokról beszélek, s csak ott jelzem, hogy magyarokról vagy szlovákokról van-e szó, ahol eltérések mutatkoznak, vagy az adatok csak a magyar vállalkozókra vonatkoznak. 1. A VÁLLALKOZÓI SZFÉRA A SZÁMOK TÜKRÉBEN 1.1. Az egyéni vállalkozók számának alakulása Az 1989-es rendszerváltás után az akkori Csehszlovákiában megteremtődtek a magánvállalkozás feltételei. A vállalkozást engedélyező első törvény 1990-ben lépett életbe', majd 1991-ben sor került a vállalkozói tevékenységet szabályozó törvények elfogadására.1 2 3 Attól kezdve a vállalkozások gyors szaporodásnak indultak. Ezt a nagyszabású folyamatot legkézenfekvőbben a vállalkozói statisztikák tükrözik.2 1 Zákon č. 103/1990 Zb. - veľká novelizácia hospodárskeho zákonníka, zákon č. 105/1990 Zb. o súkromnom podnikaní občanov a iné zákony. Zdroj www.economy.gov.sk. 2 Zákon č. 513/1991 Zb. Obchodný zákonník a zákon č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon). Zdroj www.economy.gov. sk. 3 A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala (SZKSH) adatbázisaiban a vállalkozókra vonatkozó adatok különböző címkék alatt szerepelnek - „vállalkozói szubjektumok”, „gazdasági szubjektumok”, „összes szubjektum”. Az utóbbi alatt az egyéni vállalkozókat és a jogi személyeket értik. A jogi személyek statisztikai definíciója azonban nem azonos a jogi definicióval, amely munkám kiindulópontja (ennek értelmében a jogi személy olyan vállalkozói szubjektum, azaz cég vagy vállalat, amelyet egy vagy több vállalkozó alkot, s amely szerepel az üzleti nyilvántartásban). A statisztikai definíció szerint a jogi személy egy jogi szubjektivitással rendelkező gazdasági szubjektum, függetlenül attól, hogy ki (személy, intézmény) a tulajdonosa. Ebben az értelemben az egyéni vállalkozókat leszámítva minden gazdasági szubjektum jogi személynek minősül, vagyis nemcsak a magánvállalkozó jogi személyek, hanem az állami és a nonprofit szervezetek is. A „vállalat” kategória is ömlesztett: a magánvállalatokon kívül magában foglalja az összes lehetséges vállalattípust (állami, szövetkezeti stb.). Ezek a statisztikák tehát nem azonosak a vállalkozói statisztikákkal! A jogi személyként nyilvántartott magánvállalatok az üzleti társaságok címszó alatt szerepelnek. Az „egy vagy több” kiemelését azért tartom fontosnak, mert a jogi személyekre gyakran használt „társas vállalkozás” kifejezés e definíció szerint helytelen. A jogi személy ugyanis nem okvetlenül több vállalkozó társulása, egyetlen vállalkozó is lehet jogi személy. Ezért egész írásomban a ,jogi személy” kifejezést használom.
