Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
2. A regionális fejlesztéspolitika
22 A regionális fejlesztéspolitika 8. ábra. A határ menti együttműködések kezdetei Európában A határ menti együttműködési kezdeményezések az 1950-es évekre nyúlnak vissza, amikor is a háború utáni Európa számára világossá vált, hogy a határ menti együttműködést és a határ két oldalán élők kapcsolatrendszerét olyan szorosra kell fűzni, amilyenre csak lehet (amiak érdekében, hogy csökkentsék, feloldják a nemzeti határok mentén fölhalmozódott feszültségeket). Az európai együttműködés helyi kezdeményezései először a német francia-svájci határon mutatkoztak meg, és ennek eredményeként 1963-ban létrehozták a Regio Basiliensist (ez az országhatárokkal elválasztott, de egy kulturális egységet jelentő térség számít a sikeres határ menti együttműködés mintapéldájának). A Regio Basüiensis példája gyorsan kővetőkre talált Nyugat-Európában: elsősorban a német, holland, dán, francia, belga határokon aktivizálódtak a határ mentén élők társadalmi kapcsolatai. Kezdetben a határ menti együttműködés érdekes jelenségnek tűnt, és nem volt prognosztizálható, hogy az alacsony szinten létrejövő nemzetközi együttműködés mivé fejlődik. Fejlődésük első szakaszában a határ menti kapcsolatok jó esetben kulturális rendezvényekre, tanulmányutakta, diákcserékre korlátozódtak, de sok kezdeményezés megrekedt a deklarációk és a protokolláris találkozók szintjén. A határ menti területek együttműködésének korai célja az volt, hogy ráirányítsák a nemzeti kormányok figyelmét e térségek sajátos helyzetére. E területek - ha nem is minden esetben számítanak elmaradott térségnek - speciális jegyekkel rendelkeznek, mivel a fejlődés centrumaitól távol esnek, és határok választják el őket a szomszédos területektől. Ezek az alacsony szintről induló kapcsolatok az államok integrációját kísérő problémák jelzőrendszerei lettek, és ráirányították a figyelmet arra, hogy a határok jelentik az igazi problémát. 1965-ben megalakult az Enschede-Gronau Eurorégió, amely nemcsak nevében adott mintát a többi határ menti együttműködésnek, hanem olyan fejlődési utat járt be és olyan intézményi formát fejlesztett ki, amely modellként szolgál a többi kooperáció számára is. A szervezetnek jelenleg 128 tagja van Hollandia és Németország határ menti övezetében, és városok, járások, vállalatok és nonprofit szervezetek is tartoznak hozzá. Az együttműködés fö célja a társadalmi-gazdasági és társadalmi-kulturális integráció, a régió lakosainak szolgálata; források bevonásával a közös területfejlesztési célok megvalósítása érdekében. A szervezet működését több forrásból biztosítja, köztük az Interreg programjaiban való részvétellel. Az 197Ö-es években a határ menti együttműködések fejlődésének sajátossága, hogy az évtized első felében jelentkező gazdasági válság a kapcsolatokat nem vetette vissza - mint ahogy az az államközi kapcsolatok esetben történt -, hanem, épp ellenkezőleg, a határon túli együttműködés intenzívebb fejlődési szakaszba került. E mintákat követve azóta számos hasonló szervezet alakult meg Európában. A kezdeményezéseket elősegítette az Európa Tanács égisze alatt 1980-ban Madridban elfogadott egyezmény, a Területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határ menti együttműködéséről szóló európai keretegyezmény, amely arra ösztönzi az aláíró országokat (a keretegyezményt Szlovákia és Magyarország is elfogadta s beiktatta a jogrendjébe), hogy elősegítsék, megkönnyítsék és támogassák a határ menti régiók és települések együttműködési kezdeményezéseit. Forrás: http://ec.europa.eu/index_en.htm, Kruppa 2003. MátyusfÖldi Regionális Társulás és a győri székhelyű Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés. A Hármas Duna-vidék Eurorégió nyitott szervezetként működik, csatlakozhatnak hozzá a régióban található önkormányzati testületek, államigazgatási szervek és civil szervezetek. Célja az említett intézmények, szervezetek együttműködésének az erősítése, a régió gazdasági és kulturális és társadalmi életének fejlesztése. A Vág-Duna-Ipoly Eurorégió 1999. július 3-án jött létre Komárom-Esztergom megye, Pest megye, valamint a Nyitrai kerület közötti megállapodás értelmében. A szlovák oldalon a foglalkoztatottaknak nagyobb hányada dolgozik a mezőgazdaságban és az építőiparban, mint a két magyarországi megyében (az utóbbiakban az ipar aránya nagyobb). Az együttműködés céljai közé tartozik a régió idegenforgalmi és kulturális fejlesztése, a lakosság életkörülményeinek javítása és a környezet védelme. Az Ister—Granum Eurorégió a Párkány és Esztergom környéki települések összefogása révén az európai szellemiség jegyében jött létre annak érdekében, hogy szolgálja és öszszefogja az ott élő embereket. Az Ister-Granum eurorégió főbb tervei között szerepel a Párkányt Esztergommal összekötő teherhíd megépítésének elősegítése (ez lenne az első lépés egy határ menti vállalkozási-logisztikai övezet létrehozásához), a határon átnyúló gazdasági együttműködést elősegítő internetes portál létrehozása, közös turisztikai tervezésfejlesztés kialakítása (melyben alapkőnek számít majd az Ister-Granum Nemzetközi Borút, amely a magyarországi Neszmélytől a szlovákiai Kürtig vezetne). Az Ipoly Eurorégió a magyarországi Balassagyarmat és a szlovákiai Ipolyság település önkormányzatának kezdeményezésére alakult meg. Székhelye: Ipolyság. Elsősorban környezetvédelmi területen kívánnak kidolgozni közös programot, tekintettel az itt elhe
