Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
9. A magyar kisebbség által lakott körzetek
Pozsonyi körzet 215 9.17. KASSAI KÖRZET A Kassai I, Kassai II, Kassai III és a Kassai IV járás összevonásával jött létre 2004. január 1-jén, Kassa város területi kiterjedésével azonos területen és a Kassai kerületbe sorolták be. A körzet tulajdonképpen Kassa városa, annak 22 városrészéből áll. A körzet teljes egészében a Kassai-medencében fekszik a Hernád folyó partja mentén. A januári középhőmérséklet —3,6 °C, a júliusi 19,6 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 720 mm (a legtöbb csapadék júliusban - 90 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le - 30-37 mm). Területe 242 km2. Népessége a 2001. évi népszámláláskor 236 093 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 9940, a szlovák nemzetiségű lakosok száma 210 340, a roma nemzetiségű lakosok száma pedig 5055 fő volt. A népesség korösszetétele nagyjából megegyezik az országos mutatókkal, a 0-14 évesek részaránya 17,94%. A körzet közlekedési fekvése nagyon kedvező. A körzet munkanélküliségi mutatója az országos átlagnál kedvezőbb (2003. december 31-én a munkanélküliségi ráta értéke 13,78% volt), hasonlóan az átlagos havi jövedelmek nagyságához. A körzetben csaknem az összes nemzetgazdasági ágazat megtalálható, melyeken belül a vas-, acél- és gépgyártás a Kárpát-medencében csaknem egyedülálló, köszönhetően elsősorban az amerikai U. S. Steel tulajdonában levő vasműnek (mintegy 14 ezer főt foglalkoztat). Ez az ország második legerősebb gazdasági centruma a Pozsonyi körzetet követően. A körzet, amely Szlovákia második legnagyobb gazdasági, kulturális és oktatási központja, nagy nemzetközi turisztikai vonzerővel bír (az idegenforgalmi látványosságok közül kiemelkedik Kassa történelmi városmagja, botanikus kertje, állatkertje). 9.18. POZSONYI KÖRZET A Pozsony 1, Pozsony II, Pozsony 111, Pozsony IV és a Pozsony V járás összevonásával jött létre 2004. január 1-jén, Pozsony város területi kiterjedésével azonos területen a Pozsonyi kerület részeként. A körzethez Pozsony városának 17 városrésze tartozik. A körzet a Duna menti alföld és az Erdőháti-alföld határán terül el, amelybe észak felől beékelődik a Kárpátok legnyugatibb vonulata, a Kis-Kárpátok. A januári középhőmérséklet -1,4 °C, a júliusi 20,9 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 642 mm (a legtöbb csapadék júliusban - 72 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le — 42—53 mm). Területe 367 km2. Népessége a 2001. évi népszámláláskor 428 672 fő volt, ebből a magyar nemzetiségű lakosok száma 16 451, a szlovák nemzetiségű lakosok száma 391 761, a roma nemzetiségű lakosok száma pedig 417 fő volt (a magyar nemzetiségű lakosság 4 városrészben haladta meg a lakónépességen belüli 10%-os részarányt - Dunacsún, Horvátjárfalu, Pozsonypüspöki, Oroszvár). A népesség korösszetétele a legkedvezőtlenebb Szlovákia valamennyi körzete között (a 0—14 évesek részaránya 13,96%), amit elsősorban a nagyvárosi életmóddal kapcsolatos kevés gyermekvállalás magyaráz. A körzet közlekedési fekvése rendkívül kedvező. A kitűnő foglalkoztatási feltételek következtében a munkaképes korúak aránya 19,35% (az országos átlag 17,97%). A körzet munkanélküliségi mutatója Szlovákiában a legkedvezőbb, nem éri el a 4%-ot sem (2003. december 31-én az értéke 3,54% volt), míg az átlagos havi jövedelem nagysága közel kétszerese az országos átlagnak. A körzet, ahol csaknem az összes nemzetgazdasági ágazat megtalálható, az ország legerősebb gazdasági centruma, a körzet adja a nemzeti jövedelemnek közel harmadát, az ország ipari termelésének negyedét. Legjelentősebb vállalatai a magyarországi MÓL Rt. tulajdonában levő Slovnaft kőolaj-finomító és a németországi tőke megjelenésének köszönhetően felépült Volkswagen autógyár. A körzet székhelye az ország legfontosabb közigazgatási, oktatási, kulturális és tudományos intézményeinek (pl parlament, kormány, köztársa-
