Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
8. A dél-szlovákiai régiók versenyképességének néhány vonása
196 A dél-szlovákiai régiók versenyképességének néhány vonása maradást mutatnak az ország többi régiójával szemben, amire magyarázatul az alábbi két dolog szolgál: => az ország ipari parkjainak többsége kormányzati kezdeményezések következtében jött létre, s ezen kezdeményezések célterülete elsősorban a többségében szlovák lakosság által lakott régiók voltak: ♦> a 193/2001. Tt. törvény alapján a 2001-2006 időszakban a földterületek tulajdonjogi viszonyainak rendezésére az alábbi települések kaptak támogatást: Verebély, Dévényújfalu (Pozsony városrésze), Aranyosmarót; ♦> uniós forrásokból - az Ipar és Szolgáltatások Operatív Program alapján - ipari parkok infrastruktúráját az alábbi településeken támogatták: Poprád, Eperjes, Héthárs, Tőketerebes, Szinna, Gyetva, Szenice, Miava; ❖ a 888/2004. sz. kormányhatározat alapján 2004-ben az ország kiegyensúlyozott regionális fejlesztése végett az alábbi települések részesültek támogatásban az ipari parkjaik kiépítése végett: Vágújheky, Szenice, Galgóc, Nyitra, Zólyom, Kiszucaújhely, Léva, Losonc; ❖ a Gazdasági Minisztérium az 1/2005. sz. határozata alapján 2005-ben az alábbi önkormányzatoknak nyújtott támogatást az ipari parkjaik számára: Galgóc, Verebély, Ogyalla, Zólyom, Galánta, Kassai Önkormányzati Kerület; ♦> a Gazdasági Minisztérium az 1/2005. sz. határozata alapján 2006-ban az alábbi önkormányzatoknak nyújtott támogatást az ipari parkjaik számára: Privigye, Zólyom, Galgóc, Galánta, Szucsány. Szered, Nagymihály, Krivány, Kiskürtös, Késmárk, Léva, Trencsén, Malacka, Simony; => a magyar kisebbség által lakott délszlovákiai járások többsége rossz közlekedési megközelíthetőséggel rendelkezik (a kormányok közlekedéspolitikái miatt), s ennek következtében a beruházók inkább a jobb technikai és közlekedési infrastruktúrát kínáló régiókban telepedtek meg. A dél-szlovákiai ipari parkok többsége még csak kezdeti fejlődési stádiumban van, önkormányzati kezdeményezésre, térségi gazdaságfejlesztési programként jöttek létre, amelyek betelepítésénél a kis- és középvállalkozások játszottak (és játszanak) meghatározó szerepet. A magyar kisebbség által lakott régióban 2008 tavaszáig nagy hatékonyságú tőkeerős multinacionális vállalatok által fémjelzett és számottevő munkaerőt foglalkoztató ipari parkokat csak Nyitra és Léva város, valamint Kenyhec község mondhat a magáénak - közülük is kiemelendő a Kenyheci Ipari Park. Az utóbb nevezett ipari parkban az elmúlt fél évtized alatt alatt példaértékű beruházásokra került sor az ipari park több mint 300 ha területén, s ennek eredményeképpen az ezer lakosú kelet-szlovákiai település ipari parkjában napjainkban közel kétezer fő dolgozik. 8.3. IDEGENFORGALOM A turizmus fontos szerepet játszik a regionális fejlesztésben, világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat, amelynek sikeressége elsősorban a tervszerű működéstől, valamint a magán-, a köz- és a társadalmi szféra együttműködésétől függ. Az idegenforgalom segítségével hasznosíthatók olyan erőforrások, amelyek egyébként parlagon hevemének, vagy csak szerényebb gazdasági hozamot eredményeznek (pl. mezőgazdasági termelésre alkalmatlan vagy az alól kivont területek, nemzeti parkok és természetvédelmi területek, tavak, folyók és víztározók, a falusi-tanyasi környezet és életmód stb.).
