Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
2. A regionális fejlesztéspolitika
18 A regionális fejlesztéspolitika 4. ábra. A számottevő magyar kisebbséggel rendelkező 16 dél-szlovákiai járás területi fekvése Megjegyzés: A 16 dél-szlovákiai járás: Szenei (SC), Galántai (GA), Dunaszerdahelyi (DS), Vágsellyei (SA), Nyitrai (NR), Érsekújvárt (NZ), Komáromi (KN), Lévai (LV), Nagykürtösi (VK), Losonci (LC), Rimaszombati (RS), Nagyró'cei (RA), Rozsnyói (RV), Kassa környéki (KO), Tőketerebesi (TV), Nagymihályi járás (MI). Forrás: A szerző saját szerkesztése. tart maga előtt: a kisebbségek (elsősorban magyar és roma) által lakott régiók fejlesztésének a megállítását s a regionális fejlődést elősegítő forrásoknak a szlovákok által lakott településekre/régiókba történő szétosztását. Robert Fico hatalomra jutását követően eltelt két év kormányzati intézkedései alapján egyértelműen megállapitbato^hogy a nacionalista-populista Fico-kormány arra törekszik, hogy a periferikus és nemzetiségileg vegyesen lakott települések/régiók kevésbé használhassák ki azokat a lehetőségeket, amelyek megilletnék őket, amelyek szükségesek a társadalmi-gazdasági pozíciójuk megerősítéséhez s amelyek eddig a rendelkezésükre álltak, illetve amelyeket eddig előkészítettek (pl. a Pozsony-Dunaszerdahely-Érsekújvár-Losonc dél-szlovákiai gyorsforgalmi út, a szlovákmagyar határon való átkelést elősegítő hidak). A magyar kisebbség által lakott alföldi régiók hátrányos megkülönböztetésének minta példájaként említhető a települések tengerszint feletti magasság alapján történő finanszírozásában végrehajtott 2006. évi módosítás. Az említett módosítás értelmében a Fico-kormány az eddigiektől lényegesen több pénzt juttat a 277 m tengerszint feletti magasságban és az annál magasabban fekvő településeknek, míg a másik oldalon lényegesen kevesebb forrást juttat az alacsonyabban fekvő települések számára - csökkentve az amúgy is elmaradott alföldi falvak anyagi forrásait (a magyar kisebbség által lakott települések döntő hányada a 277 m küszöb alá esik). 2.3. A TERÜLETFEJLESZTÉS REGIONÁLIS INTÉZMÉNYRENDSZERE 2.3.1. Regionális és helyi önkormányzatok, fejlesztési ügynökségek A területfejlesztés regionális intézményrendszere sokszereplős. A legmeghatározóbb regionális szereplőknek a regionális és a helyi önkormányzatok számítanak. Mindkét önkormányzati szinten az elmúlt fél évtizedben kiépült az EU-konform intézményrendszer, megalakultak az önkormányzati képviselő-testületek területfejlesztési bizottságai, valamint az önkonnányzati hivatalok területfejlesztési szakosztályai. Az 503/2001. Tt. törvény értelmében mind a 8 regionális önkormányzat rendelkezik az önkormányzati képviselő-testület által jóváhagyott területfejlesztési stratégiával, amely kötelező érvényű az adott regionális önkormányzat számára. A helyi önkormányzatok többsége szintén rendelkezik a törvény által előírt stratégiai fejlesztési tervekkel (a
