Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)

7. Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében

178 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében legerdősültebb. Az erdők kiterjedése a NUTS 4 régiók szintjén (nem számítva a Kassát alkotó négy járást) a legalacsonyabb a Nagymihályi járásban (8,5%), a legmagasabb pedig a Göl­­nicbányai járásban (74,9%). Az Eperjesi kerü­letben az erdők 42,3%-a állami, 28,2%-a szö­vetkezeti, 11,2%-a pedig magántulajdonban van. A tulajdonosi szerkezet ettől eltér a Kassai ke­rületben, ahol a 38,7%-os állami részt a közsé­gi tulajdon követi 24,9%-kal, s szövetkezeti tu­lajdonban az erdők mindössze 17,5%-a van. A régió Szlovákia második legnagyobb fa­kitermelő körzete, az évi fakitermelése megha­ladja a 2 millió m3-t. A faipar földrajzi elosz­lása arányos a régió déli és északi fele között. 7.4.9. Ipar A régió ipari termelése az ország ipari terme­léséből származó bevételeinek egyre csökkenő hányadát adja, 2001-ben még 18,2%-os része­sedést mondhatott a magáénak, egy évvel ké­sőbb már csak 17,6%-ot, s a mutató értéke 2006-ban 16,5%-ra csökkent. A matató csök­kenése hűen tükrözi az egész gazdaság és ezen belül az ipari termelés stagnálását az ország keleti felében. A régióban az ipari teljesítmény nagyon erős területi összpontosulást mutat: 2006-ban a régió ipari termelésének kevesebb mint 27%-a esett az Eperjesi kerületre. A régió ipari termelésében legnagyobb je­lentőséggel a kohászat bír, azon belül is a kas­sai vasmű, amely amerikai tőkebefektetésnek köszönhetően a Kárpát-medence egyik legjelen­tősebb kohóipari vállalata. 2005-ben a gazdasá­gi eredményeket tekintve a kassai vasmű az or­szág harmadik legnagyobb nem pénzügyi vál­lalata volt, míg alkalmazottak száma alapján szintén a harmadik helyen állt (14 ezer fö al­kalmazottja volt, ettől több alkalmazottal csak a Szlovák Vasúti Társaság és a Szlovák Posta rendelkezett - 19 ezer, illetve 16 ezer fő). A kohászat mellet a régió második jelentős ipari ágazata a gépgyártás, amely elsősorban Poprá­­don (vasúti szerelvények gyártása, mosógép­gyártás), Rozsnyón (kis traktorok gyártása), Eperjesen (ipari robotok, automatizációs beren­dezések, csapágyak gyártása) és Szinnán (trak­torok, gépsorok) található meg. Az ágazati sor­rend harmadik fokán áll a régió kiterjedt erdői­re épülő fafeldolgozó ipar, amelyben a bútor­ipar (Igló, Varannó, Rozsnyó) és a papírgyártás (Nagyszabos) meghatározó szerepet mondhat a magáénak. Az ország faipari termelésének több mint egy harmadát adja a régió. A vegyipar jelenléte szintén meghatározó a gazdaság szerkezetében. A Pozsonyi régiót követően a második legjelentősebb vegyipari termelés található a régióban, amit mindenek­előtt az Őrmezőn, Homonnán és Szvitben ta­lálható vegyipari vállalatok fémjeleznek (ter­melési skálájuk széles, a robbanóanyagoktól, gyógyszerektől a PVC-n keresztül a ragasztó­kig, műszálig terjed). További jelentős ipari ágazat még a régi­óban az élelmiszeripar (elsősorban a régió dé­li felében, Nagymihályon, Kassán, Eperjesen), valamint a textilipar (mindenekelőtt a Szepes­­ségben és Sárosban). Az építőipar a régió szintén nagy hagyo­mányokkal rendelkező ágazata, amely számá­ra kitűnő ásványi nyersanyagbázis található a régióban. Az építőiparból származó bevételek évről évre nőnek, 2006-ban az országon belü­li részesedése 23,9% volt. 7.4.10. Kereskedelem Az elmúlt fél évtizedben a régiót alkotó Eper­jesi és Kassai kerület az ország kiskereskedel­mi bevételeinek egyre csökkenő hányadát ad­ja. 2006-ban a kiskereskedelemből szánnazó bevételek összege 53 391 millió Sk volt, s ez 12,5%-os részesedést jelentett az ország kis­kereskedelmi összbevételeiből. A régióban a nagykereskedelemből szár­mazó bevételek fokozatos emelkedést mutat­nak. 2006-ban a régió nagykereskedelmi be­vételei tették ki az ország nagykereskedelmi bevételeinek 19,1%-át. A nagykereskedelmi bevételeknek a kerületek közötti megoszlása kiegyenlítettnek mondható.

Next

/
Thumbnails
Contents