Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
7. Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében
Nyugat-Szlovákia makrorégió 125 7.2.4. A munkaerőpiac helyzete A régió lakosságának szerkezete az iskolai végzettség alapján a Pozsony NUTS 2 régiót követően a második legkedvezőbb Szlovákiában. A teljes középfokú, valamint felsőfokú végzettséggel rendelkezők összlakosságon belüli részaránya a régió északi felében meghaladja az országos átlagot, viszont a régió déli, magyar kisebbség által lakott felében a népesség iskolázottsági mutatói mélyen elmaradnak a szlovákiai átlagtól. A régió népességében a gazdaságilag aktívak részaránya az országos átlaggal azonos, a 2001. évi népszámláláskor mindössze 0,1 százalékponttal volt a régióban a gazdaságilag aktívak részaránya magasabb az országos átlagnál. A gazdaságilag aktívak szerkezetén belül a gyermekgondozási szabadságon levők aránya 2,6%, ami a szlovákiai átlagnak felel meg. A nyugdíjasok népességen belüli részaránya 20,3%, amely az ország NUTS 2 régiói között a legmagasabb. A teljes népességre vetítve az inaktív keresők száma és aránya növekvő tendenciát mutat. A 2001. évi népszámláláskor a régió gazdaságilag aktív lakosságának 34,5%-a dolgozott az állami szektorban, ami 1,3 százalékponttal volt alacsonyabb mint a szlovákiai átlag. A régió magánszektorában 326 549 fő volt alkalmazásban (ez az országos átlagnál 2%-kal magasabb részarányt jelent). A régió déli felének agráijellegéből kifolyólag e régióban a legmagasabb a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók lélekszáma (41 836 fő) és egyben részaránya (4,4%) is az ország tervezési-statisztikai régióinak szintjén. Országos viszonylatban itt a legnagyobb a munkások lélekszáma (476 253 fő) és részaránya (49,7%), amit a régió gazdaságának jellege magyaráz. Az alkalmazottak nélküli vállalkozók 4,6%-os és az alkalmazottakat foglalkoztató vállalkozók 3,2%-os részaránya a lakosság társadalmi csoportjain belül az országos átlagnak felel meg. A régió lakosságának foglalkozás szerinti megoszlásában az elmúlt évtizedben jelentős változások mentek végbe, amelyek között a legszembetűnőbb az agrárfoglalkoztatottság csökkenése. A gazdasági szerkezetváltás 83. táblázat. A gazdaságilag aktív népesség számának és szerkezetének alakulása (ezer fő) NUTS 2, NUTS 3 Év Gazdaságilag aktív lakosság ebből dolgozó munkanélküli összesen férfi nö összesen férfi nő összesen férfi nő Nyugat-Szlovákia 2001 925,8 505,7 420,2 748,1 404,5 343,6 170,7 94,1 76,6 2002 913,3 498,1 415,2 749,5 409,7 339,8 158,7 83,4 75,4 2003 921,7 502,7 418,9 771,6 420,8 350.8 145,3 77,0 68,2 2004 933,3 510,4 423,0 798,4 442,0 356,4 132,4 65,7 66,8 2005 930,3 513,9 416,4 814,0 453,1 361,0 115,4 60,0 55,4 Nagyszombati kerület 2001 286,0 155,8 130,2 232,4 126,3 106,1 51,5 27,3 24,1 2002 284,2 154,5 129,7 236,7 130,8 105,9 45,7 21,9 23,8 2003 280,6 152,7 128,0 241,9 132,1 109,8 37,1 18,9 18,2 2004 288,0 157,0 131,0 250,4 138,2 112,2 36,0 17,1 18,8 2005 289,1 158,3 130,8 258,5 144,4 114,1 30,1 13,4 16,7 Trcncséni kerület 2001 296,7 159,9 136,9 254,0 135,5 118,5 39.8 21,5 18,4 2002 293,3 156,9 136,4 258,3 137,0 121,3 33,1 18,0 15,1 201)3 294,8 160,8 133,9 266,9 145,5 121,3 27,0 14,4 12,7 2004 294,8 161,1 133,7 269,1 147,4 121,6 25,4 13,3 12,1 2005 295.2 164,5 130,7 271,1 152,2 119,0 23,9 12,2 11,7 Nyitrai kerület 2001 343,1 190,0 153,1 261,7 142,7 119,0 79,4 45,3 34,1 2002 335,8 186,7 149,1 254,5 141.9 112,6 79,9 43,5 36,5 2003 346,3 189,2 157,0 262,8 143,2 119,7 81,1 43,7 37,4 2004 350,5 192,2 158,3 278,9 156,4 122,5 71,0 35,3 35,8 2005 346,0 191,1 154,9 284,4 156,5 127,9 61,4 34,4 27,0 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007.
