Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
7. Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében
108 Makrorégiók a gazdasági átalakulás tükrében legkedvezőtlenebbek (az országos helyzettel megegyezően). A régió népességének 55,31%-a gazdaságilag aktív - ez az érték meghaladja a többi NUTS 2 régió ezen mutatójának értékét (az országos átlag 51,08%). Az ország gazdaságilag aktív és dolgozó lakosságának több mint 14%-a él ezen régióban. A gazdaságilag aktívak szerkezetén belül a gyermekgondozási szabadságon levők aránya 2,08%, ami a szlovákiai átlagnál 0,45%-kal alacsonyabb (ezt az országos átlagnál alacsonyabb természetes szaporodás, valamint a nők kedvező munkavállalási feltételei magyarázzák). A teljes népességre vetítve az inaktív keresők száma és aránya növekvő tendenciát mutat. A nyugdíjasok alacsony, 16,01%-os részaránya a népesség korösszetételével magyarázható, azzal, hogy az 1970-1980-as évek tömeges munkavállalásában részt vevők még nem érték el a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjasok részaránya e régióban a legalacsonyabb az ország valamennyi NUTS 2 régiója között (országos szinten a nyugdíjasok részaránya 18,92%). A foglalkoztatási szerkezetváltás leglényegesebb vonása a magánszektorban foglalkoztatottak számának gyors növekedése. A 2001. évi népszámláláskor a 331 354 gazdaságilag aktív lakosból 103 312 fő volt alkalmazásban a magánszektorban, ami 31,78%-os aránynak felelt meg. Ez az arány nem egész egy százalékponttal alacsonyabb az országos értéktől (32,15%). Az állami szektorban foglalkoztatottak 37,95%-os részaránya meghaladja a szlovákiai átlagot (35,86%), amit a fővárosban összpontosuló állami intézményekben dolgozók nagy száma magyaráz. A gazdasági szerkezetváltás során előretörő szolgáltatási szektor e régióban meghatározó szereppel bír, ezért a munkások lélekszáma az ország NUTS 2 régiói között itt a legalacsonyabb, mindössze 27% (az országos mutató 45%). Az átalakuló társadalomszerkezet sajátos rétegét képviselik a vállalkozók. Az alkalmazottak nélküli vállalkozók 6,78%-os és az alkalmazottakat foglalkoztató vállalkozók 3,76%-os részaránya a régió pezsgő gazdasági életét tükrözi (a szlovákiai átlagérték az előbbi mutatónál 4,64%, az utóbbinál 3,11%). A régió lakosságának foglalkozás szerinti megoszlása a fővárosnak az ország életében betöltött szerepét tükrözi, a kereső népesség több mint 70%-a a szolgáltatásokban (2005-ben a pénzügyi szektorban dolgozók kereső népességen belüli részaránya meghaladta a 4,6%-ot, ami az országos átlag közel háromszorosát tette ki), egynegyede pedig az iparban dolgozik (beleértve az építőipart is). A mezőgazdaságban dolgozók száma napjainkban is csökkenést mutat, 2005-ben a kereső népességnek mindössze 1,4%-át alkották az agrárszférában dolgozók (az országos átlag 4,8%). A rendszerváltást kísérő gazdasági szerkezetváltás Szlovákiában tömeges munkanélkü-52. táblázat. A gazdaságilag aktív népesség számának és szerkezetének alakulása Szlovákiában és a Pozsony NUTS 2 régióban (ezer főben) Szlovákia, NUTS 2, NUTS 3 Év Gazdaságilag aktív lakosság ebből dolgozó munkanélküli összesen férfi nö összesen férfi nő összesen férfi nő Szlovákia 2001 2 652,5 1 449,2 1 203,3 2 123,7 1 145.8 977,9 508,0 282,5 225,4 2002 2 628,2 1 435,1 1 193,2 2 127,0 1 156,8 970,2 486,9 263,9 223,0 2003 2 634,3 1 434,0 1 200,2 2 164,6 1 177,1 987,5 459,2 246,5 212,7 2004 2 658,6 1 451,1 1 207,5 2 170,4 1 193,7 976,6 480,7 249,9 230,9 2005 2 645,7 1 458,8 1 186,9 2 216,2 1 233,0 983,1 427,5 223,6 203,8 Pozsonyi kerület 2001 337,4 173,7 163,6 308,3 158,9 149,4 28,2 13,9 14,3 2002 332,1 172,0 160,2 301,9 156,6 145,4 28,7 13,9 14,8 2003 331,9 171,0 161,0 308,1 160,2 147,9 22,8 9,7 13,1 2004 330,3 170,8 159,6 303.1 158,3 144,8 27,0 12,2 14,8 2005 330,5 172,5 158,0 313,5 165,0 148,5 17,1 7,5 9,6 Forrás: SZK Statisztikai Hivatala, 2007.
