Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
6. Régiók a népesség gazdasági szemponti bemutatásának tükrében
102 Régiók a népesség gazdasági szempontú bemutatásának tükrében munkanélkülisége mélyben gyökerező' okai miatt rövid távon nehezen változtathatók meg. => Falusi és városi munkanélküliség A területi különbségek másik meghatározó tényezője a településtípusok, a településnagyság-csoportok közötti különbség. A munkanélküliség a falun élő munkavállalókat erőteljesebben érintette, mint a városiakat. Részben a meglévő képzettségbeli és iskolázottsági különbségek miatt, részben azon oknál fogva, hogy a falusi munkavállalók többsége a leginkább sújtott szférában, az agráriumban dolgozott. => A geopolitikai helyzet szerepe A határ menti, periferikus fekvés, amely a vizsgált terület jellemző vonása, eddig jobbára negatív következményekkel járt. A javuló szlovák—magyar kapcsolatok azonban átértékelik ezt a hátrányos helyzetet, mivel a két nemzet közötti gazdasági kapcsolatok kiépítésével és bővítésével egyszeriben egy határokon átnyúló régió központjába esik. A vizsgált területen megalakult eurorégiók konkrét és lényeges eszközei lehetnek a terület potenciális lehetőségeinek feltárásában és kihasználásában, miután a gazdasági együttműködést az elmúlt évtizedek jól ismert körülményei hátráltatták. Érdemes ugyanakkor felhívni a figyelmet arra, hogy a régióban az átmenet (hasonlóan, mint az egész országban) a kilencvenes években nem egyetlen, egységes folyamat, hanem két erősen különböző időszakra bomlik: a „leépülés” szakaszára (1990-2001), melyet a növekvő munkanélküliség jellemezett és az „újjáépülés” periódusára (2002-től napjainkig), melyre a munkanélküliségi ráta stagnálása, illetve a nyugati területeken megkezdődő csökkenése volt jellemző.
