Lelkes Gábor: Magyarok Szlovákiában V. Régiók és gazdaság - Magyarok Szlovákiában 5. (Somorja, 2008)
1. Bevezető
1. BEVEZETŐ A régió és a gazdaság fogalma a mindannapi élet diskurzusainak kulcsszavává vált az elmúlt másfél évtizedben. Sokan és gyakran hivatkoznak régiókra, regionális fejlesztésre, különösen az európai integráció kapcsán, amelynek eredményeképp a „régiók Európájának” részeseivé váltunk 2004. május 1-jén. Mindezt még tovább fokozta a határok „megszűnése” 2007. december 21-én - megsokszorozva a térségek és lakóik „horizontális” kapcsolatainak lehetőségeit. Az 1948-1989 közötti kommunista diktatúra lényege a központi irányítás volt, a kommunista párt akaratának mindenáron való érvényesítése. Az ország vezetése mellőzte a régiók sajátosságait a gazdasági és társadalmi folyamatok irányításánál, s ez az országban nagyfokú regionális, térszerkezeti egyenlőtlenségekhez vezetett. A diktatúra 1989. november 17-én bekövetkezett bukását követően a fokozatosan kiépülő demokrácia új lehetőségeket hozott, s ezek az ország gazdasági-társadalmi térszerkezetében jelentős változásokat eredményeztek, a korábban évtizedekig fennálló centrum-periféria kapcsolatok átértékelődtek, az egypont gazdaságot felváltotta a térgazdaság. A legfontosabb társadalomszervező elvvé a többség akaratának érvényesítése vált, amely a fejlesztéseket illetően az önkormányzatiság megerősödésével új eszközöket kapott. A fejlesztési döntéshozatalban kiemelt figyelmet kapott a térszerkezeti folyamatok vizsgálata, a társadalom és a gazdaság térbeli működésének elemzése, a régiók területi pozícióinak értékelése, a fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések összehangolása a területi kohézió megteremtése érdekében. A társadalmi és gazdasági folyamatoknak regionális megközelítésben való vizsgálata napjainkra a fejlesztési döntéshozatalok elengedhetetlen részét képezik. A régiók külső és belső fejlesztési környezeti feltételeiben végbement változások különösen a határ menti területek pozícióit érintették, mivel ezeket a térségeket évtizedeken keresztül peremterületté minősítették: a központi irányítás ideológiai okok miatt korlátozta fejlesztésüket, mivel ezek a régiók a kommunisták államfelfogásában mindössze az elkülönítésre és a védelemre szolgáltak. A megváltozott politikai körülmények most ezeknek a periferikus régióknak is új lehetőséget nyújtnak, azonban a rendszerváltást követő közel két évtized számos fejlesztéspolitikai kormányzati döntése arról tanúskodik, hogy a nacionalizmus minden politikai és társadalmi rendszerben megtalálja a maga érvényesülési formáját. Könyvünk a demokrácia születését követő mintegy másfél évtized szlovákiai és dél-szlovákiai gazdasági folyamatait mutatja be regionális megközelítésben, feltárva a több mint 500 ezer fős magyar kisebbség által lakott régiók és települések versenyképességét a szlovákiai, a közép-európai és az európai társadalmi-gazdasági térben, összefoglalja Dél-Szlovákia területfejlesztési környezetének alapelemeit, valamint felvázolja a dél-szlovákiai régiók várható fejlődési irányait. A kötet Függelékét képező tanulmányában Lampl Zsuzsanna bemutatja a vállalkozói szféra alakulását a Fórum Kisebbségkutató Intézetben 1997-től napjainkig végzett szociológiai kutatások eredményein keresztül.
