László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)

László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében

A rendszerváltás utáni szlovákiai magyar oktatásügy 97 egy évfolyamban tanuló diákok alacsony szá­ma bizonyos értelemben hátrányt jelenthet. Az előző elemzéseket most kiegészítjük az iskolákon belüli mennyiségi mutatókkal. Az alábbi statisztikai adatok is azt mutatják, hogy a magyar tannyelvű alapiskolákban az egy is­kolára eső osztályok, tanulók, illetve az egy osztályra eső tanulók száma lényegesen alacso­nyabb a szlovákiai átlagos számadatoknál (lásd a 21. táblázatot). Itt látszólag pozitívumként jelenik meg a magyar tannyelvű osztályra eső tanulók száma, hiszen a kisebb létszámú osztályban vélhetően magasabb szintű oktatás folyhat. Ezen előnyös helyzettel azonban a magyar iskolák nem na­gyon tudnak élni. A tanulók szociális összetéte­le, a Dél-Szlovákiát sújtó magas munkanélküli­ség nem hat motiválóan a művelődés, a tanulás ösztönzésére. Ezért a tanulásra motiválás szem­pontjából egyre nagyobb területre kiterjedő he­terogén társadalmi vagy osztályösszetétel miatt is több régióban a magyar iskolák már hátrányos helyzetbe kerülnek. Ehhez járul még az egy ma­gyar tannyelvű alapiskolába járó tanulóknak az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb szá­ma s az ebből fakadó kevesebb osztályszám is, s ezáltal az is, hogy a magyar iskolákban keve­sebb a párhuzamos osztályok száma. Ezek az adatok arra is utalnak, hogy egyre több lesz a magyar kisiskolák száma, ezek működtetése vi­szont nagyobb veszélynek van kitéve. 2004. ja­nuár i-jével az iskolai önkormányzatokról és az iskolák államigazgatásáról szóló 596/2003. szá­mú törvény elfogadásával megkezdődött a köz­oktatás reformjának második szakasza. Az alap­iskolák tekintetében az államigazgatási feladato­kat a helyi önkormányzat látja el, amely alapít­hat, de meg is szüntethet alapiskolákat. Sokan ebben látják a vegyes lakosú területeken lévő kisiskolák megmaradásának esélyeit. Már ta­pasztalható, hogy a kisiskolák működtetése nemcsak helyi önkonnányzati akarat kérdése, hanem egyre inkább gazdaságossági kérdéseket vet fel a színvonalas, versenyképes oktatás függ­vényeként. Ehhez még hozzájárul a vegyes la­kosságú területek azon sajátos problémája, hogy több községben magyar és szlovák tannyelvű is­kolát kellene fenntartani, amelyekben csupán egy-egy osztálynyi tanuló van. Az iskolákkal, osztályokkal, tanulókkal kapcsolatos adatok azt sugallják, hogy a ma­gyar tannyelvű alapiskolák működtetésének, fenntartásának problémáit átfogó regionális és országos szintű koncepciók, tervezetek rend­szerében kellene megoldani. Az állami és más támogatási források fokozatos beszűkülése előbb-utóbb rákényszeríti az iskolafenntartó önkormányzatokat az anyagi eszközök gazda­ságos kihasználására. A kérdés az, hogy e köz­ségek magukra maradva kényszerülnek-e isko­láik problémáit megoldani, vagy regionális, or­szágos szintű koncepciók keretén belül alakítja ki a stabil, színvonalas iskolahálózatát a szlo­vákiai magyarság. Harmadik témaként a rendszerváltást köve­tő időszakot jellemző alapiskolai oktatás válto­zásait, azok tendenciáit tekintjük át vertikális és horizontális irányban is (lásd a 22. tábláza­tot). Az előző statisztikai adatok már előrevetí­tették azokat a következtetéseket, amelyeket most részleteiben is feltárunk. 21. táblázat. Az alapiskolákon belüli mennyiségi mutatók78 Egy alapiskolában Egy osztályban osztályok száma tanulók száma tanulók száma szlovák magyar szlovák magyar szlovák magyar 1991 11,98 8.67 296.50 163,98 24,75 20,92 2001 11,86 7,16 260,45 137,68 21,96 19.22 2002 11.65 7,08 151.40 132,92 21.58 18.81 78. ŠRŠ SR. Bratislava, Ústav informácií a prognóz školstva, 1990-2002 (MŠ SR). - A. Szabó: i. m.

Next

/
Thumbnails
Contents