László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
A rendszerváltás utáni szlovákiai magyar oktatásügy 85 1992 őszén az alternatív iskolák alapítását, illetve a magyar tannyelvű iskoláknak alternatív iskolákká történő átalakítását célzó elképzelések megvalósítását. A tiltakozások azonnal elkezdődtek: már 1993. január 22-én a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága elutasítóan foglal állást az ügyben,56 a Szlovákiai Magyar írók Társasága éles hangú tiltakozást tesz közre 1993. február 11-én stb. A tiltakozások, a tiltakozó megmozdulások egyik legfőbb szervezője a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége volt. 1992-től a magyar tannyelvű iskolák körüli problémák két fő téma köré csoportosultak. Az egyik az alternatív oktatás, azaz a magyar tannyelvű iskolákban bizonyos tantárgyak szlovák nyelvű oktatásának a bevezetése, a másik a szlovák nyelv elsajátitásának javítása a magyar tannyelvű iskolákban. Az utóbbira készített koncepciók, javaslatok általában három kérdés körül forogtak: a szlovák nyelv oktatásának módszerei, tartalma; a szakterminológia kétnyelvű oktatása, a szakkonverzáció és a tematikai rekapituláció, valamint annak eldöntése, hogy mely tantárgyak szlovák nyelvű oktatása a legmegfelelőbb a szlovák nyelv elsajátításának javítása céljából. Az ilyen kérdésekkel foglalkozó koncepció 1993-ban is készült, s az 1991-es intézkedési tervhez analóg megoldásokat javasolt. A szlovák nyelv elsajátításának javítására érdekében újra az alternatív oktatás bevezetésének ajánlása vetődik fel. Az 1993-as koncepció azonban előáll néhány új javaslattal is. így például azt javasolja, hogy a szlovák nyelv és irodalom oktatására fordított óraszámot növelni kell valamennyi magyar tannyelvű iskolában. Azt is javasolja továbbá, hogy kerülni kell a teljes nyelvváltást az oktatásban, a szlovákul oktatott tantárgyak aránya legfeljebb 20% lehessen, s meg kell teremteni az anyagi feltételeket a szlovák nyelv kis csoportokban való oktatására. Az ajánlásokat a szülők önkéntessége alapján javasolja megvalósítani.57 Mint ismeretes, 1994-ben Szlovákiában háromnegyed éven át, az előrehozott választások idejéig, új, ideiglenes kormány volt hatalmon, amelyet az ellenzékben levő két magyar párt is támogatott. Ennek fejében a kormány a nyolc pontból álló magyar feltételek teljesítését vállalta. A Magyar Koalíció bizalmát a Moravčíkkormány kellően nem viszonyozta. A nemzetiségi politika azonban e rövid időszakban toleránsabb volt, az ellentétek szítása alábbhagyott, és a nemzetiségek jogi helyzetét és a közhangulatot javító néhány fontos törvény elfogadására is sor került. Az oktatás terén azonban ennek a nemzetiségi enyhülésnek a szellemét már kevésbé lehetett észlelni. Ez tűnik ki abból az anyagból is, amelyet az oktatási minisztérium 1994. május 16-án a kormány Nemzetiségi Tanácsa elé terjesztett ,ylz oktatási tárcán belül a kormány programnyilatkozatából adódó feladatok konkretizálása a jogok biztosítására és a feltételek megteremtésére a művelődés terén a nemzetiségi kisebbségek számára ” címmel.58 Ebben a dokumentumban többek között az ideiglenes kormány is magáénak vallja az előző kormányzat által 1991 januárjában az iskolák alapításához és fenntartásához kiadott módszertani elveket a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken, s támogatja az ismert háromféle típusú iskolák működtetését a szülők által választott nyelven. E dokumentum azt is kimondta, hogy az 1991-es ún. módszertani elveket az 1992 végén kimunkált formában módosítani kell. Időközben elkészült az alternatív oktatás bevezetésének koncepciója is. A Magyar Koalíció támogatására szorult kormányzat azonban figyelembe vette annak követelését is, és 1994-ben elállt az alternatív oktatás bevezetésétől.59 Az 1994-es választások után az év decemberében hivatalba lépett az ún. harma56. Új Szó, 1993. január. 29. 3. p. 57. Boros: i. m. 123. p. 58. Konkretizácia úloh z Programového vyhlásenia vlády SR na zabezpečenie práv a vytvárania podmienok pre národnostné menšiny v oblasti vzdelávania v rezorte školstva. MŠ SR. 59. Boros: i. m. 127. p.
