László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
82 László Béla az iskolaügyi hatóságok munkáját a meglevő törvényes keretek között. Ezek a módszertani elvek nagyon részletesen kitérnek az iskolák alapítására és működtetésére a vegyes lakosságú területeken. A szlovák értelmezés szerint e dokumentum a szülők helyzetét könnyíti meg azzal, hogy három iskolatípus közül választhat gyermeke beíratásakor. így például többek között a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken a tanulók számától és a szervezési feltételektől függően létre lehet hozni- önálló anyanyelvű iskolákat vagy olyan iskolákat, amelyekben a nemzetiség anyanyelvét oktatják,- olyan anyanyelvű iskolákat, amelyekben más iskola más tannyelvű osztályai vannak elhelyezve vagy olyan osztályok, amelyekben a nemzetiség nyelvét oktatják,- közös igazgatású iskolákat, amelyeknek különböző anyanyelven oktató osztályai vannak vagy olyan osztályok, amelyekben a nemzetiség nyelvét oktatják. Az itt kiemelt központi intézkedések mellett még további, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását érintő iskolaügyi hatóságok által kiadott intézkedések is születtek, de ezek nem idéztek elő lényeges változást a kisebbségek oktatási rendszerében. Az 1990-1992 közötti évek a nemzetiségileg vegyes lakosságú területek iskolaügyi problémáinak jegyében teltek. E területeken a szlovák iskolák és tanulók hátrányos helyzete nem igazolódott be. Az egyenlő esélyek hangoztatása mellett sem jutottak el az iskolaügy irányítói a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását szolgáló egyenlő feltételek kialakításának szükségességéhez annak ellenére, hogy nyilvánvalóvá vált a nemzeti kisebbségek anyanyelvű iskolai hálózatának foghíjassága, a nemzetiségek kizárása az őket érintő oktatási ügyek intézéséből és a kisebbségek anyanyelvű oktatásának háttérbe szorítása. A nemzetiségileg vegyesen lakott területek oktatási ügyeivel kapcsolatos döntések gyakorlatilag nem változtatták meg az iskolák rend 49 szerét - más tannyelvű kihelyezett osztályok nem jöttek létre említésre méltó számban, új vegyes igazgatású iskolák sem alakultak (néhány szakiskolától eltekintve), a meglevők sem alakultak át vegyes igazgatásúakká, de olyan osztályok sem jöttek létre, amelyekben csak a kisebbségek nyelvét oktatták volna. A koncepció lényeges hatás nélkül már korábban teljesen kifulladt. A minisztériumban létrehozott főosztály 1992-től többek között a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását és nyelvhasználatának korlátozását célzó intézkedések kidolgozásával foglalkozott. A nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatási problémáinak ügyeivel hatóságilag érdemben nem foglalkoztak. Ennek következtében a nemzetiségek anyanyelvi oktatásának fejlesztése előtt beszűkültek a lehetőségek, s ennek következményei máig is érzékelhetőek, amint azt a későbbiekben látni fogjuk. 2.1.3. Alternatív oktatás és kétnyelvű bizonyítványok Az 1991 januárjában jóváhagyott és az előző részben részletezett dokumentum („Iskolák alapításának és működésének elvei a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken”4'1) még lényegében a szülők választására bízza, hogy milyen típusú iskolába, osztályba íratják be gyermeküket. A szlovákiai magyar társadalom egyértelműen elutasította ennek a dokumentumnak a célkitűzéseit. Bizonyos területeken azonban - például ott, ahol nem volt magyar iskola, vagy a tiszta magyar homogén környezetben, vagy a szlovák tannyelvű iskolába járó gyermekek esetében — a szülők egy része hajlott a magyar nyelvet oktató, illetve szlovák nyelv jobb elsajátítását célzó iskola-, vagy osztálytípusok megválasztására. Ezeket azonban a magyar politika, a szakma, a pedagógustársadalom és a szülők többsége határozottan elutasította. A magyar nyelvű oktatás ellen fellépő, a szlovák nacionalista politikától megfertőzött és irányított államhatalmi szervek számára már 49. Uo.
