László Béla et al. (szerk.): Magyarok szlovákiában IV. Oktatásügy (1989-2006) - Magyarok Szlovákiában 4. (Somorja, 2006)
László Béla: Az iskolai művelődés a statisztikák tükrében
A szlovákiai magyar oktatásügy áttekintése 1918-tól a rendszerváltásig 71 1.3.4. Középiskolák Komáromban 1950. szeptember 1-jén megnyílt az első magyar tannyelvű gimnázium.29 30 1950. szeptember 1-jével két harmadfokú középiskola nyílt, egy általános gimnázium Komáromban és egy tanítóképzést szolgáló pedagógiai gimnázium Pozsonyban (Magyar nyelvű pedagógiai iskola a nemzeti iskolás tanítók képzése számára [Pedagogická škola pre vzdelanie učiteľov národných škôl s vyučovacím jazykom maďarským]). Ezenkívül még két ipari szakközépiskola mellett nyílt magyar tagozat (magyar osztályok), mégpedig Pozsonyban és Kassán. Az indulás évében a komáromi gimnázium négy osztályában 142 diák kezdte meg tanulmányait, a pozsonyi pedagógiai gimnázium öt osztályába pedig 182 tanuló iratkozott be. Az ipariskolák egy-egy osztályában összesen 70 tanuló volt. 1950 és 1955 között a szlovákiai magyarságnak esélye volt arra, hogy az igényeknek megfelelő teljes középiskolai hálózatot építsen ki. A hetvenes évek elejére már 13 gimnázium működött, és további 9-ben nyitottak magyar tannyelvű osztályokat, tagozatokat.10 A magyar nemzetiségű gimnáziumi diákok arányszáma a hatvanas években megfelelt a nemzetiség korosztályra vetített arányainak, így például 1966-ban 38 494 diákja volt a szlovákiai gimnáziumoknak, ebből a magyar nemzetiségű diákok száma 4493 volt, ami 11,67 "Zoos arányt jelent. Ez az arány a maga 11,65 %-ával még 1970-ben is megfelelt a korosztály számarányának. A hetvenes évek középétől azonban a magyar nemzetiségű, gimnáziumba járó diákok száma fokozatosan csökkent. Az 1975-ös adatok szerint Szlovákiában 5680 magyar nemzetiségű diák járt gimnáziumba, ez az összes gimnáziumi tanulónak már csak a 10,98 %-a, ami fokozatosan csökken 1980-ban 9,45 %-ra és 1985-ben 8,1 %-ra, ez azonban már egy százalékkal kevesebb, mint amennyinek lennie kellene. Ez 1985-ben azt jelentette, hogy közel 500 magyar nemzetiségű tanulóval volt kevesebb a gimnáziumokban, mint amennyinek kellett volna lenni. Ez közel 11 %-os veszteségnek felelt meg. A magyar tannyelvű gimnáziumok tanulóinak a száma folyamatosan növekedett az új gimnáziumok nyitásának idején, a hatvanas évek közepéig. A hetvenes évek elején Szlovákiában tovább folytatódott a gimnáziumi oktatás bővítése, amit a tanulók számának 1980-ig tartó növekedése is mutat (lásd a 8. táblázatot). A következő tíz év közepére csökkent ugyan a tanulók száma néhány ezerrel, de 1990-ben már újból a tíz évvel korábbi számra nőtt. A magyar nemzetiségű gimnáziumi tanulók számának alakulása nem követte az összes gimnáziumi tanulók számának változásait, s ez még inkább érvényes a magyar tannyelvű gimnáziumi tanulók számadataira (lásd a 8. táblázatot).31 A magyar gimnáziumok tanulóinak a száma öt évvel korábban kezdett csökkenni. így például 1990-ben 1060 (=4842-3782) tanulóval járt kevesebb tanuló a magyar tannyelvű gimnáziumi osztályba, mint 1974-ben. Mivel ezt a csökkenést nem egyenlítette ki a szlovák tannyelvű gimnáziumba járó magyar tanulók számának növekedése - hiszen az említett tizenhat év alatt ez csak 70 (= 1074-1004) tanulót jelentett - ezért e rendhagyó csökkenés okait másutt kell keresni. A magyar tannyelvű szakközépiskolai oktatás lassabban fejlődött, mint a gimnáziumi. 1950-ben három szakközépiskolában folyt magyar nyelvű oktatás, és nyolc osztályban 315 diák tanult úgy, hogy évközben újabb diákok érkeztek a magyar osztályokba. Magyar tannyelvű szakközépiskola 1953-ig csak egy alakult, Kassán, és mindaddig további 8 szakiskolában nyíltak magyar osztályok. A 41 osztályban még mindig csak 1407 magyar diák tanult. 29. Prehľadná informačná správa o školách s vyučovacím jazykom maďarským na Slovensku. Slovenský národný archív, Slovenská národná rada - S a K, c. č. 50. kr. 25. 30. László Béla: A (csch)szlovákiai oktatásügy szerkezete, valamint közigazgatási és jogi keretei 1945 után. In: Filcp Tamás Gusztáv-Tóth László (szerk.): Lm. 131. p.
